Drága Zsófikám reggel felhívott. Fél órája állnak Lórival a dermesztő hidegben a buszmegállóban, de nem jön a busz. Mondtam, hogy ne aggódjon, mert akkor sokan ugyanígy járnak a suliban, tanárok is. Tudni fogják, hogy miért késnek.
- Igen, két tanár is itt áll mellettünk.
Szabadkoztam, hogy miután még fel sem öltöztem, nem tudok rajtuk segíteni, hogy odamegyek, és beviszem őket a suliba kocsival.
Mire Zsófi így szólt:
- Tudom, csak azért hívtalak, mert te mindig megnyugtatsz.
Imádom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése