"Ha a másiknak igaza van, nincs oka haragudni rá, hiszen csak az igazságot mondta el önnek, és esélyt adott arra, hogy feldolgozza.
Ha azonban olyasmit vetnek a szemére, ami egyáltalán nem igaz, akkor fogja fel úgy a dolgot, hogy a másik egyszerűen csak tévedett, amihez minden embernek joga van. Egyáltalán nem kell igazat adnia mindenkinek, inkább vizsgálja meg őszinte tudattal és tiszta lelkiismerettel, hogy a kritika jogos-e vagy sem.
Ehhez merüljön el a csendben, és érezze a szívével, mit üzen önnek ez az információ. Ha a kritika helytálló, csak megköszönheti a másiknak, hogy figyelmeztette a hibájára, és megadta önnek a lehetőséget a fejlődésre. Ha nem jogos, köszönje meg neki az esélyt, hogy megvizsgálhatta saját magát."
(Kurt Tepperwein: Itt és most élj!)
Nem kellemes helyzetekre érvényes:
Az én gyakorlatom a következő: Elsőre megnézem, hogy tükör-e a helyzet? Lehet, hogy másokkal én is így cselekedtem, és most azt kapom vissza, hogy megélhessem, milyen érzés...
Ha alapos vizsgálat után sem tűnik tükörnek, akkor viszont tudom, hogy a másik személy kivetít, és nem rólam szól a dolog, hanem csak én vagyok a közelben. Ő pedig az alacsony rezgései miatt most erre képes. Nincs miért haragudni, inkább érdemes megkérdezni, hogy "Miben segíthetek?" :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése