Nick Vujicic rendezvény

Évek óta figyelem Őt, és nagyon nagyra becsülöm. Ezért is sokat jelentett, hogy Tibi szerzett jegyet péntek estére. Hárman mentünk el. Sajnos hatalmas csalódásban volt részünk.

Másfél óra műsor volt előtte. Egy férfi angolul énekelt, nem tudom a nevét és a nemzetiségét. Nem is ez a lényeg. Az egyik dalának refrénje arról szólt, hogy vannak kezeim és lábaim, és azzal is üzenek. Gondolom még tud sok hasonló katolikus magasztaló dalt, de Nick előadásán nem ezt kéne énekelni. Döbbenten néztünk egymásra.

Sorban jöttek a Jézust magasztaló számok, szóló énekesek, kórus, stb. Engem ez zavart. Mindenféle vallás követi között lehetnek különleges emberek. Szerepeltek Dawn - kórosak, siketek, tolószékben ülök... Miért kell mindenkinek ledugni a torkán a kereszténységet?

 

Szerencsére nem ismerem azt a pojácát, aki énekelt és konferált. Olykor úgy mozgott, mint egy majom, belezavarodott a mondataiba. Többször nekifutott egy szónak vagy mondatnak. Szánalmas volt. Úgy érezte, ez az este róla szól. Tévedett.

 

 

De tragikus volt a technikai háttér is. Telt ház volt a káposztásmegyeri Jégpalotában. Elvileg volt egy próba, sőt, előttünk már egy kora délutáni előadás is. Ennek ellenére a hang élvezhetetlen volt. Mi a legtetején ültünk, szerencsére, mögöttünk már nem zavart senki. Viszont szerencsére nem értettük a dalok szövegét. Csak azokat, amiknek a szövegét a két oldalon a kis kivetítőre feltették. A hangmérnök nálam lapátra kerülne, de a világosítók is.

 

 

Végre bejött a színre Nick. Pár mondat után Ő kérte, hogy merre fordítsák a hangot, a képet, mit világítsanak és mit ne. Természetesen ez sem sikerült. Nick bejárta a világot, de ilyen amatőr körülményekkel nem sűrűn találkozhatott.

A kivetítők kicsik voltak, és az arány is rossz volt. A bal felső sarokban, túl kicsiben volt látható az a hölgy, aki a hallássérülteknek jelelt. Őt jóval nagyobban kellett volna mutatni.

Lehet, hogy a filmes múltam miatt, de engem rémesen zavartak ezek a körülmények.

 

Nick hozta a formáját, lelkesítette a közönséget. Volt egy megható története, amit eddig nem ismertem. Egyszer egy rendezvényre elhoztak egy kisfiút, akinek ugyanez a betegsége. Felvitette a színpadra, beszélt vele. Amikor a kisfiú iskolába került, őt is csúfolták a többiek. Nick odautazott, előadást tartott a suliban, és a kisfiú lett a sztár az iskolában. :-)

 

Nick előadása után még újabb ének és tánc előadássorozat következett. Természetesen élvezhetetlen, torz minőségben.

Egy vigasztalt, hogy a gyerekek a színpadon sokat készültek, szerepelhettek a rokonaik előtt, és ez nekik nagy élmény lehetett. A technikai csapat próbálkozhat valami más szakmát keresni. A szervezők meg legközelebb szánjanak több időt és energiát a megfelelő emberek kiválasztására. Lehet, hogy ez olcsó csapat volt, de az összhatás katasztrófa.

 

Volt egy megható rész, mikor a színpadon ezt a dalt énekelték a különleges emberek, szerencsére ennek a szövegét vetítve olvastuk, így megértettük:

  

 

Kösz, jól érzem magam a bőrömben, nem hordom a jókedvemet bőröndben,
Fülig ér a szám és a szemem ragyog, amióta tudom, azt hogy kié vagyok.
Isten képére lettem teremtve, nagyot nőttem a saját szememben,
Magamról rosszat többé nem gondolok, mert felbecsülhetetlen érték vagyok.

Lehetek nagy legény, mert minden az enyém,
Jézusban megkaptam, mindent, amiről álmodtam,
Vidám táncolok, tudom, az angyalok majd nekem tapsolnak,
Örök győztes vagyok!

Amikor meglátnak az emberek,
Azt mondják: Nézzétek, tiszta apja ez a gyerek!
Nekem meg fülig ér a szám és a szemem ragyog,
Mert látják rajtam azt, hogy kié vagyok.

Isten képére lettem teremtve, nagyot nőttem a saját szememben,
Magamról rosszat többé nem gondolok, mert felbecsülhetetlen érték vagyok.

 

Részemről örülök, hogy egy légtérben lehettem vele, de én kérek elnézést a sok kellemetlenségért.