2007-10-15

Halott kedvesemmel álmodtam


Hiszen ajándék volt, s én köszönöm.
Nem zúgolódó szívvel indulok:
Láttam hőségben reszkető napot,
És ebbe a végső számkivetésbe
Elkísér a két szemed ékessége,
Ahogy a vigasztaló, gyönge hold
Elkíséri az úton baktatót,
Emlékeztetve a nap melegére:
Velem marad az egyszer volt öröm
Ezen a szélső, hosszú délkörön.
Velem marad a kezed és a szád,
A szempilláid árnyas erdeje,
S jobban véd, mintha páncél rejtene,
És hogy néztél, az rám süt mindörökre
Esendő testem fényköpenybe födve,
És melegít a tested melege,
A két karod, s hogy öleltél vele,
S beleragyog ebbe a lassú ködbe
Az emlék, csillaggá izzítva át
Ajkaimon az ajkaid nyomát.

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ez nagyon szép!Idézet?
    Puszi MArgo

    VálaszTörlés
  2. Egy vers.
    Egyébként valóban az eltávozott szerelmemmel álmodtam. Lassan 3 éve, hogy elment. De évekkel korábban már nem találkoztunk. Most is sokszor itt van velem. Pedig elengedem. Majd egy másik életünkben remélem szerencsésebbek és boldogabbak leszünk.

    VálaszTörlés