Anyag "valósága"

"Ha fogalmat akarsz alkotni az atommag és az elekton térbeli viszonyáról, képzeld el, hogy egy kosárlabda csücsül egy nagy focipálya kellős közepén. Most képzelj el egy golflabda nagyságú testet, amely a kosárlabda körül kering óránként több ezer kilóméteres sebességgel egy olyan körpályán, amelynek átmérője megfelel a stadion nagyságának.

Ez hozzávetőleges képet ad nekünk a szóban forgó méretkülönbségekről egy elektron és az atommag között, s a köztük lévő óriási távolságról.

Egy atom kb. 99,99 % üres térből áll, mivel pedig az anyagot teljes egészében atomok alkotják, magának az anyagnak is a 99,99 %-a üres térből kell álljon. Ekként tehát egy fémgerenda 99,99 %-ban puszta űr - akárcsak TE MAGAD!

A gerenda ugyanazon okból látszik olyan tömörnek, amiért egy működésben lévő elektromos ventilátor lapátjai összefüggőnek tűnnek. Amikor a ventilátor nem forog, láthatod a lapátok közötti teret, és keresztül is dughatod rajtuk a kezed. Amikor azonban a lapátok sebesen pörögnek, többé nem látod a térközöket. A ventilátor lapátjaihoz hasonlóan a fizikai anyag minden egyes darabkája olyan sebesen pörgő elektronok tömegéből áll, hogy azt az érzékeink tömörnek észlelik.

Ha az épület tartógerendájának elektronjai abbahagynák a pörgést, a gerenda egy szempillantás alatt eltűnne. Ha pedig körötte az összes többi elektron pörgése is megszűnne, úgy képzelhetnénk, hogy az épület egészének nyoma veszne. Nem maradna sem törmelék, sem por - egyáltalán semmi. A szemlélő számára úgy tűnne, mintha az épület egyszerűen elpárolgott volna.

Az anyag puszta rezgés - se több, se kevesebb. Az érzékeink rá vannak hangolódva ezekre a rezgésekre, s az elménk anyaggá alakítja őket."

(Colin C. Tipping: Sorsfordító megbocsátás)

Ahogy képeket kerestem az illusztrációhoz, ezt az ábrát fedeztem fel. Édesanyám született 1924-ben. Ha már akkor kiderült az anyagról ez, én miért tanultam még az elején, hogy az atom a legkisebb oszthatatlan egység?

A köztudatba miért ennyivel később jut el az információ?

.

A cranio sacral terápia jutott eszembe. Mai napig azt tanítják az egyetemen, hogy a koponya a kutacsok mentén összeforr, és ez adja a stabilitását. Ez pedig nem igaz. Csak Kelli (1783) és Monro (1824) holttesteket vizsgáltak, ott már nem mozdultak el a koponyacsontok. Ezek alapján születtek az anatómiai tankönyvek. :-D

William G. Sutherland 1898-ban bebizonyította, hogy a koponya nem fix, a csontok egymáshoz képest elmozdulnak. De ez már a Sárga Császár könyvében is szerepel, és az indiánok is tudták. Ideje lenne itthon is felébredni!