Nagy Gergely zseniális és érthető cikkét megosztom itt, mert fontosnak és érdekesnek tartom. Mindig is tanítottam, amit már évezredekkel szintén megtettek a bölcsek: MINDIG MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG. MINDEN HAT MINDENRE. Talán, ha a fizikusok odafigyeltek volna ezekre a tanításokra, most előbbre lennénk az ismeretekben, de hát soha sem késő. :-) Íme a cikk, több részletben, mert elég hosszú.
Figyelmeztetés- Vigyázat! Rendkívül hosszú, és meglehetősen sok fantáziát,
egyben nyitottságot, és időt is igénylő cikkünk nem kíméli a vélt vagy valós
igazság megismerésére vágyó olvasóinkat. Amit ígérhetünk - ha valaki végére ér
mindannak, amit itt leírtunk, újra és újra átgondolja, összeveti független
forrásokkal, az megértheti - cikkünkben javasolt kísérleti eszközeinkkel akár
még a relativitáselmélet kereteit is meghaladó módon szert tehetünk a hiperűr
legfrissebb kvantum-térképére, valósággá téve a Végtelen Határok és megannyi
sci-fi jóslatait. De ennek a megértéséhez a leges-legelejéről kell mindent
kezdenünk.
Tartalom
Felejtsünk el mindent
A legszebb kísérlet
Ahol a misztikum kezdődik
A mérés és a megfigyelő szerepe
Schrödinger macskája
A koppenhágai értelmezés és a több-világegyetem változat
Kvantumradír-kísérletek
Késleltetett választásos kvantumradír
Egy extrém kommunikációs kísérlet
A kvantum-radar felvetés
Kvantum-radar és a fekete lyukak
Multidimenzionális valószínűségi hullámok
Zárszó
A legszebb kísérlet
Ahol a misztikum kezdődik
A mérés és a megfigyelő szerepe
Schrödinger macskája
A koppenhágai értelmezés és a több-világegyetem változat
Kvantumradír-kísérletek
Késleltetett választásos kvantumradír
Egy extrém kommunikációs kísérlet
A kvantum-radar felvetés
Kvantum-radar és a fekete lyukak
Multidimenzionális valószínűségi hullámok
Zárszó
Felejtsünk el mindent
Ahhoz,
hogy esélyünk legyen elmerülni ebben a varázslatos világban, először is el kell
felejtenünk szinte mindent, amit az objektív világegyetemről eddig tudunk,
tudni véltünk, ill gondoltunk. Ezt már a "Fénynél is gyorsabban" c.
írásunkban is javasoltuk, de ez most hatványozottan igaz az alább leírtakra.
Talán a logikát és a kommunikáció alapjait megőrizhetjük, de ezeket is csak
részben: kényszerből, fenntartásokkal - hamarosan megértjük, miért.
Hogy látjuk a
világot?
Mi,
emberek általában érzékszerveinkre támaszkodunk a külső világ megítélésében.
Természetesnek vesszük például, hogy vannak körülöttünk tárgyak és más
élőlények, relatíve jól meghatározható helyen és/vagy sebességgel mozogva;
valamint vannak más emberek is, akik ugyanezeket a tárgyakat és élőlényeket
nagyrészt ugyanolyannak és ugyanúgy látják és érzékelik, mint mi.
Ezen
kívül szentül hiszünk olyan megkérdőjelezhetetlennek tekintett (ám tudományosan
soha meg nem magyarázott, főleg nem bizonyított) fogalmakban, mint például az
öntudat vagy a szabad akaratunk - és persze abban is, hogy minden más élőlény
rendelkezik ugyanezen tulajdonságokkal, tőlünk függetlenül.
Bár
mindezeket részben már a Heisenberg-féle határozatlansági teória és az Einstein
által napvilágot látott relativitáselmélet is megkérdőjelezte; a kvantumfizika
jelenségei alapjaiban ingatják meg erre épülő világképünket. Sőt, ha még
pontosabbak akarunk lenni -gyakorlatilag nevetségessé teszik megfigyeléseinket
és önértelmezésünket.
Mi a valóság?
Nincsenek
például jól meghatározható helyzetű tárgyak, sem élőlények. Egyáltalán nem
biztos, hogy az öntudatunk a sajátunk, és főleg nem, hogy a testünkhöz köthető.
Nem biztos, hogy létezik szabad akarat, vagy ha mégis, akkor egészen másképp,
mint ahogyan ma gondoljuk.
Nem
biztos, hogy a fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség; nem biztos (sőt
igen valószínűtlen), hogy csak 3 térdimenzió van, és hogy az idő bármiben is
különbözik ezektől. Végül, nem biztos, hogy létezik egyáltalán olyan, hogy
objektív világegyetem; vagy éppen megfigyelt pillanattól független jelen, jövő,
vagy múlt.
Éppen
ellenkezőleg, számtalan jel mutat arra, hogy a világegyetem részben vagy talán
teljes egészében "szubjektív" hely: vagyis minden öntudattal
rendelkező élőlénynek (még általánosabban: minden önmaga és a külvilág
érzékelésére képes rendszernek) saját, egymásétól tetszőlegesen különböző
világegyeteme van; az objektívnek hitt univerzum pedig talán csak ezek
szuperpozíciója, amely csak azon pontokon és úgy kapcsolódik, illetve válik
érzékelhetővé (megfigyelhetővé), a többi, öntudattal rendelkező rendszer (élőlény,
vagy azok csoportja) számára, hogy ne okozzon paradoxont semmilyen szemlélő
esetében sem.
(Ide kell írnom, hogy ezért az "élettelennek" tartott tárgyak is beletartoznak a "külvilág érzékelésére képes rendszer" fogalmába. Ezért tud az autónkban ugyanaz elromlani, ami az életünkben. Erős szimbólumrendszer, és nagyon hatékonyan tud segíteni, ha odafigyelünk rá. Köszönöm, hogy beigazolható mások számára is. :-) kvm )
És
ami az egészben a legszebb (egyben tudományos hitelesség szempontjából
legfontosabb), hogy mindezeket nem filozófusok álmodták meg a
"semmiből". Éppen ellenkezőleg, szigorúan kontrollált körülmények
között elvégzett kvantumfizikai kísérletek egész sora igazolja, illetve vetíti
előre a döbbenetes állítások jelentős részének létjogosultságát.
És
hogy mégis hogyan? Kezdjük az elejéről!
(folytatom a következő cikkben.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése