Hazaértem

Eredetileg reggel indultam volna haza a hétvégi Cranio miatt, de úgy adódott, hogy még három embert fogadtam. Jól is jártam, mert egész délelőtt esett az eső, de mire lehurcolkodtam, már kisütött a nap. Jó tett helyébe jót várj. :-)

Sikerült rekedtre énekelnem magam. 

Jó hangulatban haladtam, havas táj, ragyogó ég, jó dalok, száraz út, normális forgalom...

Azért persze hideg volt, de ilyenkor beöltözöm, hogy tudjak nyitott ablak mellett fotózni.

Az autópálya szokás szerint üres. A távolban egyre komolyabb felhők gyülekeztek. Gondoltam, hálás vagyok, hogy eddig száraz úton jöhettem, aztán ha kell, jöhet a csapadék. 
Volt egy megható telefon is: Réka legalább a hangom akarta hallani, ha már nem találkoztunk. Nagyon szeretem Őket! :-) 

Elképesztően szép színorgiával köszönt el a Nap.

Tovább már nem tudtam képeket készíteni Nektek. A Király - hágó már sötétbe burkolózott. 

Amint a határ után átváltott a telefon a saját központjára, felhívtam valakit, mert izgatott, hogy sikerült egy fontos megbeszélése reggel... aztán a kis családom is megnyugtattam, jövök hazafelé. 

Végig szárazon értem haza, remek tempóban. Hálás köszönet érte.

Hátamon, elől a nyakamban és a két kezemben egy - egy csomaggal feljöttem, a többit majd ma felhozom. 

Tehát, újra itthon vagyok és állok rendelkezésre. Sajnos a debreceni kanyar kimaradt, mert készülnöm kell ma a cranio hétvégére. Csodás kis pps anyagot gyártok rá. :-)