Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2013. augusztus 24., szombat

Minden bőség forrása


Ha behatóan ismerjük a valóság természetét, és azt is tudjuk, hogy ez a valóság a mi alaptermészetünk is, felismerjük, hogy bármit megteremthetünk, mivel minden anyagi teremtés egyazon forrásból ered.
A természet ugyanahhoz a forráshoz nyúl, ha egy csillaghalmazt, egy galaxist, egy esőerdőt vagy egy emberi testet akar megteremteni: mindennek a gondolat képezi az alapját.
 
Minden anyagi teremtés, az 5 érzékszervvel megismerhető minden egyes dolog ugyanabból az anyagból áll, és ugyanabból a forrásból származik.


A kvantumelmélet szakértői szerint minden anyagi természetű dolgot - legyen szó akár gépkocsikról, emberi testekről vagy bankjegyekről - atomok alkotnak, ezek az atomok pedig úgynevezett szubatomi részecskékből állnak, amelyek valójában nem mások, mint különböző energia- és információhullámok egy hatalmas energia- és információs térben.
 
 
Az anyagi világ alapanyaga nem anyagi természetű: az univerzum alapvető anyaga nem anyag.
Egész technológiánk ezen a tényen alapul, és ez a tény dönti meg véglegesen napjaink materialista babonáinak uralmát.
 
A fax, a számítógép, a rádió, a televízió technológiájának létezését az teszi lehetővé, hogy a tudósok már nem hisznek abban, hogy az atom, az anyag alapvető egysége valamiféle szilárd entitás.
Az atomok egyáltalán nem szilárd létezők: az atomok valójában a minden lehetséges információ- és energiaállapot terében létező információs és energiabeli hierarchiák rendszeréből állnak.
 
 
Az egyes anyagi természetű dolgok - például adott mennyiségű ólom és arany - közti különbség nem az anyagi szinten található. Az arany és az ólom atomjait alkotó szubatomi részecskék - a protonok, az elektronok, a kvarkok és a bozonok - teljes mértékben ugyanazok.
Ráadásul, bár részecskéknek nevezzük őket, egyáltalán nem anyagi természetűek, hanem energia- és információimpulzusok.
Az aranyat az ólomtól pusztán ezen energia- és információimpulzusok elrendezése és mennyisége különbözteti meg egymástól.
 
A teljes anyagi teremtés információból és energiából épül fel.
 
Alapvetően minden egyes kvantumesemény energia- és információfluktuáció, és minden létező anyag ezen nem anyagi természetű impulzusokból áll.
Ebből pedig nem pusztán az válik nyilvánvalóvá, hogy az univerzum alapvető anyaga nem anyag, hanem az is, hogy gondolkodó nem-anyag. Hiszen mi is a gondolat, ha nem energia- és információimpulzus?
 

Azt hisszük, a gondolatok csakis a fejünkben léteznek, ám ez csak azért van így, mert az anyanyelvünkön "megszólaló" bizonyos nyelvi rendszerbe szerveződő gondolatként tapasztaljuk meg őket.
Ám pontosan ugyanezek - az általunk gondolatokként energia- és információimpulzusok - képezik az univerzum alapanyagát, igen, pontosan ugyanezek az impulzusok.
 
A "fejünkön belüli" és azon kívüli gondolatok között mindösszesen annyi a különbség, hogy az előbbieket egyfajta nyelvi rendszerben tapasztaljuk meg. Azonban mielőtt egy adott gondolat verbálissá válna, és a nyelvi eszközök segítségével kerülne kifejeződésre, pusztán egyfajta szándékként, azaz energia- és információimpulzusként létezik.
 
Másként fogalmazva: preverbális szinten a természet minden egyes része ugyanazt a nyelvet beszéli.
Mindannyian gondolkodó testek vagyunk egy gondolkodó univerzumban.
 
És ahogy a gondolatok testünk molekuláiként vetítik ki önmagukat, úgy vetítik ki magukat ugyanezen energia- és információimpulzusok a környezetünkben lezajló tér-idő eseményekként.
 
A világegyetem látható öltözéke, a molekulák délibábja, a fizikai valóság májája, illúziója mögött ott rejlik a semmi természetétől fogva láthatatlan, egyetlen öltés nélkül megalkotott szövedéke.
E láthatatlan semmi csendes munkálkodása szervezi rendszerbe a világegyetemet, ez a nem-anyag vezényli, irányítja és kormányozza azt, és ez készteti arra az univerzumot, hogy végtelen kreativitással, korlátlan bőséggel és magabiztos precizitással nyilvánítsa ki magát a minták és formák milliárdjai által.
 

A semmi e varrat nélküli mátrixában, a test és a környezet kontinuumában élettpasztalataink jelentik számunkra a folytonosságot. E tapasztalások az öröm és a bánat, a siker és a kudarc, a jólét és a szegénység tapasztalatai.
Ezen események látszólag egyszerűen csak megtörténnek velünk, ám egy bizonyos őseredeti, lényegi szinten valójában mi magunk teremtjük meg őket.
 
(Deepak Chopra)