Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2013. augusztus 7., szerda

Tisztázás


Nem minden az, aminek látszik. :-)
Nem csak Vikit és Nimródot szeretem,
hanem Ancsáékat is.
 
 
Most itthon vannak és találkozunk,
a gyerekek barátkoznak.
 
 
Kétszer is voltunk a Margit - szigeten,
hogy Faris ismerkedjen a fákkal, fűvel, bogarakkal...
Nimródnak ez természetes közege,
de Dubaiban ilyen nincs.
 

A fiúk egymás kocsijában is aludtak.
 
 
Egyforma kisautó - telefont is kaptak.
Kicsit képzavar. :-)
A lányaim morogtak a hangja miatt,
de a kicsit élvezik.
És ez a lényeg.
 
 
Szívet melengető látvány volt,
mikor pénteken kijöttünk este a szigetről.
Mindkét lányom hátán vitte a fiát.
A kicsik is nyújtották egymás felé a kezüket,
aztán Viki simogatta Faris haját,
Ancsa megfogta Nimród lábát. :-)
 

Mindössze arról van szó,
hogy Viki szereti megosztani a képeket,
Ancsa meg letiltotta.

Rengeteg kép készült Róluk is,
de nem oszthatom meg.
 
Nekem furcsa, mert ahogy igazam is lett,
sokan azt hiszik, nem szeretem őket,
vagy nem vállalom fel a vejem.
Erről szó sincs.
Csodás ember, és kiplakátolnám vele a blogot.
Megható, hogy egy 2 méteres,
hatalmas férfi milyen gyengéden énekel a kisfiának,
hogy milyen finoman, és szeretettel bánik a kicsivel.
 
Öröm látni a boldogságukat,
és én szívesen meg is osztanám,
de Ancsa nem akarja.