Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2013. november 14., csütörtök

Különleges nap volt!


Mára csak az esti SiteTalk megbeszélés szerepelt a naptáramban. Nem számítottam semmi különleges élményre.
 
De hát kedden a Merkúr, és ma a Neptun fordult egyenesbe. Mivel hétvégén, Csongrádon egy anyukán végeztem oldást a kislánya miatt, és ő nem tudott semmit a meridiánokról, gondoltam: készítek egy pps anyagot a meridiánokról.
 
Hajnalban ideültem a gép elé és kora délutánra el is készültem vele, sőt a csakrás pps-t is frissítettem. Aztán fürdés, hajmosás, és irány a megbeszélés.
 
Gyurival egy órát még csevegtünk előtte. Jó hangulatban telt az idő, és a SiteTalk lehetőségek új jövőképet adtak. Fel vagyunk dobva, lelkesek vagyunk és teljes gőzzel, tele tervekkel és ötletekkel dolgozunk rajta. Erre vártunk már egy ideje, és úgy látom, minden, amit szerettünk volna, megtestesül ebben a munkában. :-) A gondolat teremtő ereje! Hálás köszönet érte.
 
Gyuri hazahozott - hála neki ezért - és közben a reikivel kapcsolatban is szárnyaltam.
 
Könnyedén jöttem fel a negyedik emeletre, telve örömmel, boldogsággal. Készítettem két szelet kenyeret, és bekapcsoltam a laptopot. Ancsa azonnal jelentkezett. Tegnap nem sikerült beszélnünk. Faris tündéri, dobott sok puszit. Fura volt, hogy még nem alszik, de Nimród is sokáig fent szokott lenni. Kérdeztem azt is, hogy a nagymamát nem zavarja ez a vidám sikongatás?
Aztán Ancsa küldött egy fotót mailben. Még furcsállottam is, hogy most inkább élőben nézném őket, de mindegy. Meglepetten láttam, hogy a kicsin sapka és kabát van. Hol készült ez a kép? Kiderült, hogy itt vannak Pesten! Meglepetés.
 
Elsőre azt hittem, látogatóba jöttek, de hát augusztusban jártak itthon. Aztán kiderült, hogy eljöttek Dubaiból és itt fognak lakni. :-) Úgy éreztem, ma én vagyok a legboldogabb ember a Föld kerekén.
Sajnálom a másik nagymamát, hiszen most majd neki fog hiányozni a kicsi. Remélem, azért majd sokszor iderepül látogatóba. Akkor végre én is találkozom vele.
Milyen jó, hogy Tibivel angolozunk egy ideje, így az imádott vejemmel könnyebben fogok majd beszélgetni. Persze ő az első perctől tanul magyarul. :-)
 
Szilveszterre jönnek Vikiék is, és Zsófit elkíséri a barátja is. Felpezsdül a családi életem. :-) Milyen jó lesz majd a fiúknak együtt játszani!
 
Szárnyalás van, kérem. Szárnyalás!....