Keveset adsz, amikor a te tulajdonodból adsz. Amikor önmagadból adsz, igazán akkor adakozol. Vannak, kik keveset adakoznak - a sokból, amijük van - s ezt az elismerés reményében teszik. E rejtett vágyuktól adományuk egészségtelenné válik. Vannak, akiknek kevesük van, s mind odaadják azt. Vannak, kik hisznek az életben és az élet gazdagságában és az ő ládájuk sohasem üres. Vannak, kik örömmel adakoznak és ez az öröm az ő jutalmuk. Vannak, akik kínnal adakoznak és ez a kín az ő megkereszteltetésük. Vannak, akik adakoznak és nem éreznek fájdalmat, sem örömöt nem keresnek, sem erényességet nem gyakorolnak ezáltal : ők úgy adakoznak, miként a völgyben a mirtusz a levegőbe leheli illatát. Az ilyenek keze által Isten szava szól és szemükből ő mosolyog a földre.
Jó adakozni, ha kérnek, de jobb kéretlenül : a megértéstől vezérelve.
Van-e amit meg kell tartanod ? Minden, amid van, egyszer átadatik. Adakozz ma, hogy az adakozás ideje a te időd legyen.
Gyakran mondjátok : " Adnék én, de csak annak, aki megérdemli. " Gyümölcsöskertedben a fák, legelődön a jószágok nem mondják ezt. Ők azért adnak, hogy élhessenek, mert megtartani annyi, mint elveszni. Hiszen aki méltó arra, hogy nappala és éjjele legyen az minden egyebet is megérdemel. Aki megérdemli, hogy igyék az élet óceánjából, az megérdemli, hogy megtöltse kelyhét a te kis csermelyedből is.
Mi lehet nagyobb jutalom, mint a bátorság, a bizalom, a kegyelem ami az elfogadással jár.
Ki vagy te, hogy az emberek felfedjék keblüket, leleplezzék büszkeségüket, s meztelen méltósággal,
megszégyenült büszkeséggel álljanak előtted ? Nézd meg előbb magad : méltó vagy-e adni, az adakozás eszközévé lenni.
Ti pedig elfogadók - és valamennyien elfogadók vagytok - ne vegyétek fel a hála terhét, mert igát raktok ezzel önmagatokra és arra is aki adakozik. Inkább emelkedjetek fel együtt az adakozóval az adományon, mint szárnyakon : mert számon tartani adósságodat egyet jelent azzal, hogy kételkedsz a nagylelkűségében annak, kinek anyja a szabad szívű föld, s atyja maga az Isten.
Jó adakozni, ha kérnek, de jobb kéretlenül : a megértéstől vezérelve.
Van-e amit meg kell tartanod ? Minden, amid van, egyszer átadatik. Adakozz ma, hogy az adakozás ideje a te időd legyen.
Gyakran mondjátok : " Adnék én, de csak annak, aki megérdemli. " Gyümölcsöskertedben a fák, legelődön a jószágok nem mondják ezt. Ők azért adnak, hogy élhessenek, mert megtartani annyi, mint elveszni. Hiszen aki méltó arra, hogy nappala és éjjele legyen az minden egyebet is megérdemel. Aki megérdemli, hogy igyék az élet óceánjából, az megérdemli, hogy megtöltse kelyhét a te kis csermelyedből is.
Mi lehet nagyobb jutalom, mint a bátorság, a bizalom, a kegyelem ami az elfogadással jár.
Ki vagy te, hogy az emberek felfedjék keblüket, leleplezzék büszkeségüket, s meztelen méltósággal,
megszégyenült büszkeséggel álljanak előtted ? Nézd meg előbb magad : méltó vagy-e adni, az adakozás eszközévé lenni.
Ti pedig elfogadók - és valamennyien elfogadók vagytok - ne vegyétek fel a hála terhét, mert igát raktok ezzel önmagatokra és arra is aki adakozik. Inkább emelkedjetek fel együtt az adakozóval az adományon, mint szárnyakon : mert számon tartani adósságodat egyet jelent azzal, hogy kételkedsz a nagylelkűségében annak, kinek anyja a szabad szívű föld, s atyja maga az Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése