Mikor magam mögött hagyom Szentbékkállát, mindig sajog kicsit a szívem.
De hamarosan elkezdem élvezni a tájat, és kárpótol azért, hogy vissza kell térnem Budapestre.
Hát nem sokkal szebb, mint a lélektelen autópálya?
A rádió bemondta, hogy az M7-en hatalmas a dugó. Erre legtöbbször én vagyok az egyedüli autó.
Alig jön még valaki. :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése