2011-06-10

Illatok otthona

Tegnap egy régóta várt élményben részesültem.
Két, a szívemnek drága ember társaságában megnézhettem,
hogyan készülnek az illóolajok.


Fodor Csaba személyesen kalauzolt végig minket a gyáron.
Elakadt a lélegzetem ebben a teremben.


A falakon tele polcok, minden üvegben más illat.


Hatalmas öröm látni valakit, aki ennyire élvezi a munkáját és a termékeit.
Ez meg is látszik az egész gyár területén. Pompás lehet itt dolgozni!


Figyelemmel hallgattuk az itt dolgozó hölgyet, aki szerényen elbújt a fényképezés elől.
Megtudtuk, hogy képes minden illatot megkülönböztetni.
Jó neki, a legtöbben még a citromot sem tudják megkülönböztetni a citromfűtől.
Beleszagolnak egy üvegbe, és ha citrusféle van benne, egyformának vélik.
Pedig a citromfűből is temérdek fajta van. :-)
Ez is egy szakma, na!


Ebben a szobában láttuk a gáz-kromatográfot és a tömeg-spektrofotométert.
Leírtam. :-)
Ezeket az összetétel elemzésnél használják.
Csaba nagy türelemmel elmesélte a lényegét.


Ez a takaros kis járgány eteti meg most éppen kamillával az üstöket.
Leírhatatlan az illat még itt is, pedig ez még nem az olaj!




Itt most már saját szememmel látom,
hogy mennyi növény kell pár csepp olaj kinyeréséhez.
Amikor mi a boltban pár száz forintért vehetünk illóolajat,
ne essünk tévedésbe.
Az nem 100%-os illóolaj,
mert még két nullát tehetnénk az ár végére.
Erősen felhígított termékről van szó ebben az esetben.


Megtudjuk azt is, hogy a világon ez most a legjobb minőségű kamilla.
Ebben legalább jó elsőnek lenni!



Életem egyik piros pontos cselekedete volt
ezt a két drága vegyészmérnököt összeismertetni.
A két szakember remek hangulatban magyarázott nekem,
a laikusnak.


Örülök, hogy inspirálják egymást, és látom,
jó dolgok fognak születni még ebből a barátságból!


Érdekes látni a folyamatokat.
Filmes koromban nagyon élveztem,
hogy bejutottam sok érdekes helyre,
és láttam, hogy készülnek dolgok.
Kicsit ez most időutazásnak is tűnt ezért.


Az illatingerek után az ízlelő bimbók is kaptak a jóból.
Az urak megrohamozták a szederfát.


Tibor nem lelkesedik, ha fotózom.
Gondolta, ha dob egy szedret, elkapom fényképezés helyett.
De a pillanatot nem lehetett kihagyni.
A szeder a földön landolt.
Persze aztán én is ettem a mézédes gyümölcsből.


A raktár.
Én most már látom a hordók mögötti munkát
és a hatalmas mennyiségű növényt is.
Tetszett a rend és tisztaság is.
Olyan helységek is vannak, ahol csak maszkban lehet közlekedni,
teljesen steril körülmények között is tudnak dolgozni,
ha a termék azt megkívánja.


Csabának gratulálok a remek munkájához!
Látszik, hogy élvezi, amit csinál. Büszke is lehet rá!
Köszönet a különleges élményért!
Hálás vagyok, hogy ilyen barátaim vannak!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése