"Az anyag (matéria) szó a latin mater (anya) szóból ered. Tipikus jelenség, hogy az archetípusosan férfias elme majdnem mindig az archetípusosan nőies anyag körül kering.
Az orvostanhallgatók a holttestek tanulmányozásával kezdik tanulmányaikat, ami a kezdet fontosságának ismeretében több mint aggályos. Sokuk egész életre elveszíti az emberhez fűződő kapcsolatát, és mechanikus módon ragaszkodik az anyaghoz.
Rudolf Virchow, a neves patológus azt mondta, hogy "akárhányszor csak felboncolt egy testet, lelket sosem talált benne."
Ilyen alapon a tévészerelők is kijelenthetnék, hogy hiába nyitottak fel ezer és ezer tévékészüléket, eddig még nem találtak bennük egyetlen tévéműsort sem.
A tudat egyfajta felsőbbrendű információ, amely meghatározza az életet, és szükséges ahhoz, hogy a forma ne hulljon darabjaira.
Nem az agy hozza létre a tudatot, ahogyan nem a tévékészülék hozza létre a műsort. Az agy elpusztításával nem lehet elpusztítani a tudatot, ahogy egy tévékészülék felrobbantásával sem lehet megszüntetni a műsorokat.
Meg kell tehát tanulnunk különbséget tenni információ és információhordozó, illetve közvetítő között.
A lélek játssza a meghatározó szerepet, még akkor is, ha láthatatlan, és se meg nem fogható, se nem mérhető.
Egy szervezet addig marad egészséges, amíg a tudat ellátja, és hordozza valamennyi testrészét és szervét. Ahol visszavonul, mert nem akar többé szembenézni az adott szerv által képviselt témával, betegség alakul ki. Ezért is lehetséges a betegségek tüneteiből a háttérbe szorított tudati témára és az ehhez tartozó életfeladatra következtetni.
Ha a lélek egészen kivonul a testből, halálról beszélünk, ami gyakran már az érintett életében, fokozatosan bekövetkezik."
(Rüdiger Dahlke: A sors törvényei)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése