Tegnap páran találkoztunk, régi filmesek, tévések. Érdekes volt látni egymáson az idő múlását. Az is szembeszökő volt, hogy mennyire másként látom már a világot. Jó érzés volt újra beszélgetni velük, még akkor is, ha egyikünk sincs most látszólag jó helyzetben. Próbáltam megvilágítani, hogy mi lehet a megoldás, hogy miért alakult így valamennyiünk élete. Persze különbözőképpen reagáltak a szembesítésre. :-)
Szeretnék ebből rendszert csinálni. Részben, hogy ne csak temetéseken lássuk egymást, részben, hogy esetleg ki-ki megkaphassa azt a segítséget, amit valamelyikünk nyújtani tud a másiknak. Évtizedeken át egymás életének részesei, szereplői voltunk.
Megállapodtunk abban, hogy bár irtózatosan sokat dolgoztunk annak idején, de az még mindig jobb volt, mint amikor nincs munkája az embernek. Részben, mert nem élheti ki a kreativitását, részben, mert nem tudja fenntartani magát, esetleg a családját, ha van.
Szerintem az a lényeg, hogy ITT és MOST mit tudunk tenni, hogyan tudunk továbblépni és hogyan fordíthatjuk javunkra a jelenlegi helyzetet. A panasszal, a sértettséggel nem jutunk magasabb szintre.
Szeretném tehát, ha lenne még több ilyen alkalom. Akik itt voltak tegnap, mind benne is vannak. Mindenkit szeretettel várunk legközelebb is. Majd megírom, mikor lesz az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése