Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2008. február 5., kedd

Amon

Ma rendkívüli napom volt. Egy nagyon kedves ismerősöm hozta el a kisfiát reiki beavatásra. Mikor belépett, egy cserép virágot adott át nekem.
- Miért kapok virágot?
- Mert szeretlek. - felelte egyszerűen.
Lila ibolya volt.
- Honnan tudtad, hogy a lila a kedvencem?
- Hát, ismerlek, régóta.

És milyen igaza van. Évekkel ezelőtt, mikor az édesanyját első alkalommal kezeltem, a következő történt. Amint a kezem a hasára helyeztem, felkaptam a fejem. Zsuzsi azt hitte, valami betegséget észleltem.
- Neked van egy fiad?
- Igen.
- Ismerem Egyiptom óta. Nagy főpap volt akkoriban.
Erre Zsuzsi elképedt. Most AMON a neve. :- ) hát, így indult a mi mostani kapcsolatunk.
- Miért szeretnéd a reiki beavatást?
- Mert gyógyítanom kell. - felelte ismét természetes egyszerűséggel. És most csak 6 éves!
Az első beavatásnál eddig soha nem tapasztalt lámpalázam lett, hogy én egy ilyen lelket avathatok be?! És ösztönösen egyiptomi mozdulatokat is tettem. Furcsa érzés volt.
Meséltem a reikiről, Zsuzsi elkezdte megírni Amon reiki listáját, lediktálta, hogy kikre szeretne energiát küldeni. Aztán megnéztük a Titkot. Mivel felíratos, felolvastam neki a filmet. Tett néhány meglepően bölcs megjegyzést közben.
Azért én is eltaláltam, hogy mit szeretne ebédre. :- )
Napközben számtalanszor elmondta,, hogy mennyire szeret engem is, az édesanyját is. Mit mondjak, olvadoztam. Szeretne minden hétvégén látni, 21-én Tarra jönni. Feltétlen el kell mennem majd a születésnapjára.
Van egy csodás hálakövem, mélykék, millió apró arany csillámmal. Ennek a párját nekiadtam. Olyan a kő, mintha az éjszakai égboltot nézné az ember. Nagy becsben tartotta a követ.
Remek ráérzéssel kezelte meg az anyukáját. Megható látvány volt egy ekkora testben lévő hatalmas lelket nézni munka közben.
Este nehezen tudtunk megválni egymástól. Én is nagyon vágyom arra, hogy taníthassam tovább még sok ismeretre. Szédítő, felemelő, megtisztelő élmény volt találkozni vele és beavatni.
Én is nagyon szeretlek, Ámon! És köszönöm a szüleinek, hogy a bizalmukba fogadtak. A legjobb tudásom szerint bánok a fiúkkal.
Ma sem éltem hiába!