2008-02-26

Coelho

A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre.
A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.

Két dolog létezik, ami megakadályozhatja az embert álmai megvalósításában : az egyik, ha eleve nem hisz bennük, a másik, ha egy váratlan sorsfordulat könnyebben elérhetővé teszi őket. Ilyenkor megijed az ismeretlentől, az úttól, aminek nem látja a végét, az előreláthatatlan kihívásoktól és attól, hogy örökre meg kell válnia a megszokott kis dolgaitól. Az emberek változásra vágynak, de közben azt is akarják, hogy minden maradjon a régi.

Aki áron alul árulja a sót, az bizonyára kétségbeesésében cselekszik így, mert sürgősen szüksége van a pénzre.
Aki pedig kihasználja ezt a helyzetet, az nem tartja tiszteletben annak az embernek a verejtékes munkáját.
- De ettől még nem dől össze a falu - mondták.
Az idők kezdetén kicsi volt az igazságtalanság. De minden újabb kis igazságtalanság hozzáadódott, bár önmagában egyiknek sem tulajdonítottak jelentőséget.
És nézzétek, hová jutottunk!

Ha uralkodni akarsz valaki fölött,

csak azt kell elérned,

hogy féljen.


Az élet hosszúsága vagy rövidsége

egyedül attól függ :
hogyan éljük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése