Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2008. február 13., szerda

Szerelem

Fiú: - Ma nagy esemény történt az életemben. Megtetszett egy lány, szinte le sem tudtam venni róla a szemem. Érdekes, már 4 hete ugyanabba az iskolába járunk, de eddig fel sem tűnt.
Lány: - Ma észrevettem, hogy egy fiú egyfolytában engem bámul. Csak tudnám, mi a baja.

Fiú: - Gyönyörű barna szeme és szőke haja van. Mindig is ez volt az ideálom.
Lány: - Ronda vizenyős a tekintete, kefe a haja és ráadásul szemüveges. Mindig az ilyeneket utáltam a legjobban.

Fiú: - Ma megtudtam a nevét. Kleopátra. A kedvenc női nevem. Hogy ő is megtudja az enyémet, odahívtam a tesómat, és azt mondtam neki, hogy kiabálja a nevemet és én majd akkor odamegyek hozzá. Ez a lökött tesóm nem csupán azt kiabálta, hogy Józsi, hanem azt, hogy Jóska tojóska! Jól el is kalapáltam érte.
Lány: - Józsinak hívják. Ki nem állhatom a Józsikat. Ráadásul durva és veri a kisebbeket.

Fiú: - Ma megpróbáltam közelebbről is megismerkedni vele. A Kovácsot megkértem, hogy „véletlenül” lökjön majd neki, amikor arra szaladunk. Meg is tette háromszor is, de hiába. Nem állt szóba velem, pedig mekkorákat estem!?
Lány: - Az a vadállat ma háromszor is nekem jött. Tiszta kék-zöld vagyok. De legalább ő is elesett. Eltörött a szemüvege és lehorzsolta a fél arcát. Most még rondább.

Fiú: - Ma levelet írtam neki. Beletettem a tábla csokiba és elküldtem neki a tesómmal, de úgy, hogy a tesóm ne is sejtse a levelet.
Lány: - Ma küldött nekem egy tábla csokit. Olyan esdeklően nézett rám, hogy nem volt szívem visszaküldeni. A csoki papírját odaadtam a tesójának, mert azt mondta, hogy "o azt gyűjti.

Fiú: - Az a lökött tesóm megtalálta a levelet. Tegnap rajtam röhögött az egész 4.c. Ezért még számolok vele. Egyébként ma fölhívtam telefonon. Háromszor. És csak annyit szóltam bele, hogy: szeretlek!
Lány: - Mikor tegnap megjöttünk anyuékkal a színházból, a nagyi teljesen föl volt dobva. Azt mondta, hogy a volt udvarlója háromszor is felhívta őt, és csak annyit szólt bele, hogy szereti. Amikor Anyu megkérdezte, hogy honnan tudja, hogy ő volt az, azt válaszolta, hogy megismerte a hangját.
Hogy mik vannak?

Fiú: - Ma hazakísértem. Annyi mindent szerettem volna mondani neki, de meg sem tudtam mukkanni. Azt hittem, ő majd mond valamit, de rám se nézett. A fene se érti a lányokat.
Lány: - Ma hazakísért. Egész úton hallgatott, mint a sült hal. Micsoda bunkó.

Fiú: - Feladtam! Már három napja feléje se nézek. Nem érdekelnek a nők. Nincs nő, nincs gond.
Lány: - Már három napja felém se néz a Józsi. Hűtlen kutya! Nem kellene véletlenül nekiszaladnom???