Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2015. augusztus 24., hétfő

Dalai Láma: Szekuláris etika 6. rész




Franz Alt:
         Egy közbevetett kérdés jut eszembe, melyet már régen fel akartam tenni Önnek: Lehet a következő Dalai Láma nő – Ön ugye az egyenjogúság mellett van?

Dalai Láma:
         Miért ne? De attraktív kell legyen.
         (Most különösen hosszan és hangosan nevet.)
         A valós egyenértékűség és egyenjogúság a nők és férfiak között fontos előfeltétel egy jobb világ érdekében. Ebben is minden vallásnak van mit behoznia. Ez a szekuláris etika fontos része. Valamint az igazságosság és az együttérzés kérdése. Sok nő van velünk, férfiakkal szemben előnyben a belső értékek kifejlesztésében.

Franz Alt:
         Mit ért Ön belső értékeken?

Dalai Láma:
         Biológiai természetünk szerint azokhoz az állatokhoz tartozunk, melyek az együttérzés, gondoskodás, érdeklődés és jóságosság környezetében élnek meg. Ebben a saját édesanyámra gondolok. Az együttérzés lényege abban a kívánságban van, hogy mások szenvedését enyhítsük, és boldogulását segítsük. A nők e belső értékek kifejlesztésében, mint jóság, türelem, megbékélésre való hajlandóság, nagyvonalúság és tolerancia, valamivel jobbak, mint mi, férfiak. A nagy problémák, mint háború és a környezet elpusztítása, vagy az erőforrásaink elpazarlása inkább férfi problémák. Ezek a közömbösség eredményei. Ugyanakkor mindannyiunkban van egy alaphajlam a belső értékek kifejlesztésére, mint figyelmesség és figyelem. Én nem akarok senkit megtéríteni, de engem hajt a kívánság, hogy az emberiség boldogulásához hozzájáruljak.

Franz Alt:
         Hosszabb ideje feltűnt nekem, hogy Ön a világon mindenütt a figyelem buddhista ideálját hirdeti. Miért olyan fontos korunkban a figyelmesség (Éberség)?

Dalai Láma:
         Az anyagi értékeknek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ezek fontosak, de a pszichikai stresszünket, félelmünket, haragunkat, vagy kielégítetlenségünket nem tudják csökkenteni. De le kell győzzük a mentális terheléseinket, mint például stressz, félelmek, kielégítetlenség.  Ezért van szükségünk a gondolkozás egy mélyebb síkjára. Én ezt értem figyelmesség  / éberség alatt, tehát a mélyenszántó gondolkozást és érzést, és ez itt igen fontos.
         A figyelmesség / éberség független attól, hogy valaki hívő-e, vagy nem hívő. Az nem játszik semmi szerepet, mi valamennyien emberek vagyunk, ugyanazokkal az érzésekkel, és egymáshoz hasonló intelligenciával. Néhány érzésünk nagyon, de nagyon romboló. Ezek nem csak a lelki nyugalmat teszik tönkre, hanem végeredményben az egészséget is. Néhány tudós felfedezte, hogy a lelki béke nagyon fontos az egészség szempontjából. E kutatásoknak megfelelően harag, gyűlölet és félelem felemésztik az immunrendszert. Ezért különlegesen fontos egy nyugodt szellem.



          Mindig mondom: Hét milliárd ember van, és valamennyinek ugyanaz a potenciál áll a rendelkezésére: mentálisan, emocionálisan és fizikailag valamennyien azonosak. Ezért mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy az Intelligenciáját megfelelően használja. Mindig a szellem világosságáról van szó. Analizálnunk kellene: MI jó az egészségünk számára, és mi káros? Azután a tudásunkat kell osztályozni: Ez a dolog egészséges, az káros. Hasonló érvényes az érzelmeinkre, némelyik jó az egészség és a lelki béke számára. Más érzések nagyon pusztítóak. Világos értelemmel mindenki számára felismerhetők a különbségek. Azután kifejlesztjük a képességet, hogy a destruktív érzéseket korlátozzuk és a konstruktív érzéseket támogassuk.
         Meditáción és gondolkozáson át például meg tudjuk tanulni, hogy a türelem a legfontosabb ellenanyag a haraggal szemben, elégedettség a kapzsiság ellen, bátorság a félelemmel szemben, megértés a kétség ellen. Másokra haragudni keveset segít, helyette arra kéne törekedni, hogy önmagunkat megváltoztassunk.



         Ez - erről meg vagyok győződve - érvényes mind a 7 milliárd emberre, nem csak a hívőkre, hanem az ateistákra is. Remélem, hogy számos beszélgetésünkkel legalább egy keveset hozzá tudunk járulni a boldogság fejlesztéséhez és a szenvedés legyőzéséhez.





Franz Alt:
         Mi minden vallás alapja?

Dalai Láma:
         A szeretet! Nem kérdés. Az emberek hisznek istenben, a teremtőben, gyakorolják a szeretetet. Sok keresztény fivér és nővér szenteli az életét a másoknak, különösen a szegényeknek való segítésnek. Mindez a szeretet tanának eredménye. Ezzel ellentétben, a filozófiában nagy különbségek vannak a vallások között. Az én véleményem azonban az, hogy a különböző filozófiai nézetek egyszerűen csak különböző módszerek jelenítenek meg, különböző kiindulások a szeretet fejlesztésére. Miden vallás magva a szeretet. Mindannyiunk számára kellemesebb a felebaráti szeretet, mint a másokkal szembeni gyűlölet. A mások nagyvonalúsága velünk szemben kellemesebb számunkra, mint a gonoszsága. Ki szeretné, ha tolerancia, tisztelet és elnézés helyett szűklátókörűséggel, megbecsülés nélkül és ellenségesen bánnának vele?
         Mélységesen meg vagyok győződve arról, hogy mi valamennyien a belső értékeinket ki tudjuk fejleszteni, melyek egy vallásnak sem mondanak ellent, melyek azonban – és ez döntő – nem függenek egy vallástól sem. Ezért azt remélem, hogy ezért egyre több etikus tudatosságot találunk, és ezáltal belátható időn belül az értékek transzformációját éljük meg.
         Ugyanakkor én nem akarok semmiféle morális értéket diktálni – az nem használna senkinek. Minden igazi haladás önkéntességen és szabadságon alapszik. Csak így jön létre a boldogság, ami után mi valamennyien törekszünk. De: korunk problémáival szembesülve a továbbiakban nem elegendő az etikát csak a vallások értékeire alapozni. Ezért legfőbb ideje a spirituális és vallási megértésünk számára a globális világban egy új utat megnyitni, túl a vallásokon.
         Én nem vagyok tudós. De mióta számkivetésben élek – láthatja, hogy vannak előnyei is – az egész világ tudósaival találkozom. Fizikusokkal, biológusokkal, kozmológusokkal, pszichológusokkal és a legutóbbi időben neuro-biológusokkal és neuro-pszichológusokkal.
         Azt élem meg, hogy a boldogság ma a kutató laboratóriumokban van. Az etika a boldogság tudománya. Ez pozitívan hangol engem. Megtanulhatjuk, hogy a boldogság belső érés eredménye. Én azt tanulom meg ebből, hogy a modern tudomány és az ősrégi vallási értékek között, mint tudatos együttérzés, szeretetteljes jóság és figyelmesség, sok azonosság van. A tudomány az, mely ma azt tanítja nekünk, hogy igazi boldogság nem csak lehetséges, hanem születési jogunk. Ezért nyílik meg a tudomány egyre jobban a vallás felé, de a vallás is a tudomány felé.
         Így látta ezt XVI. Benedek pápa is, amikor a hit és az értelem közti kommunikációt kívánta és támogatta. Sok gondolkodó és filozófus a vallásokat sokáig inkább a felvilágosítást hátráltatónak látták – gyakran joggal -, de ma ez a viszony pozitívan változik. A Komputer- és IT-kor ezt a változást még meg fogja gyorsítani. A globalizáció korában a toleranciának nagyobb esélyei vannak, mint valaha.

Franz Alt:
         100 évvel ezelőtt az emberiség az I. Világháború kitörését élte meg, mely 17 millió áldozatot követelt, ezt követte a II. világháború 50 millió halottal. Gondolja Ön, hogy az emberiség tanult ezekből a katasztrófákból, és hogy a XXI. század a béke évszázada lesz?

Dalai Láma:
         Bizonyosan. Úgy gondolom, hogy az emberek, de különösen az európaiak tudják, mit jelent a háború. Sok idősebb ember emlékszik erre nagyon világosan, milyen pusztító volt. Nagyon hasonlóan ehhez Japánban. Ezért gondolom, hogy mindkét nemzet, a német és a japán, ugyanúgy, mint a legtöbb ember a világon, elutasítják az erőszakot.
         Lehetőség volt arra, hogy néhány országot beutazzak, és az emberekkel beszéljek. Mindenütt az volt az érzésem, hogy a béke utáni vágy mindenütt nagyon nagy. Egy példát szeretnék Önnek említeni: az Irak-háborút. Tiltakoztak ellene Ausztráliától Amerikáig, de Németországban és Franciaországban is.
         Úgy látszik, hogy az emberiség valamit, valamennyit érik. A béke utáni vágy, illetve az erőszak elvetése nagyon erős. További erőfeszítéseket kell tennünk, minden erőszakos módszert leállítani, korlátozni, vagy megszüntetni. Most nem elegendő az embereknek azt mondani, hogy elvetjük az erőszakot és békét akarunk.
         Hatékony módszereket kell alkalmazni. A fegyverexport nagy akadály a béke előtt. Képtelen vagyok megérteni, hogy Németország és Franciaország még mindig vezető fegyverexportálóknak számítanak a világon. Fegyver nélkül nincs háború.
         Minden olyan esetben, amikor egy problémával szembesülünk, vagy gazdasági problémák alakulnak ki, vagy vallási különbségek esetében, arra kel törekednünk, hogy az egyetlen igazi módszer a párbeszéd.
         Meg kell tanuljuk, hogy valamennyien fivérek és nővérek vagyunk. Gyakran mondom: az utolsó évszázad az erőszak évszázada volt. A mi XXI. századunk a párbeszéd évszázada kell legyen! A múltat soha nem tudjuk megváltoztatni, de mindig tudunk tanulni egy jobb jövőért. Az elképzelés, hogy a problémákat erőszakkal és fegyverrel meg lehet oldani, egy pusztító tévhit. A ritka kivételektől eltekintve, erőszak mindig új erőszakhoz vezet. A háború a behálózott világunkban már nem időszerű, és ellentmond az etikának. Az Iraki-háború, melyet George W. Bush 2003-ban megkezdett, katasztrófa volt. Ez a konfliktus máig nincs megoldva, és sok ember életébe került.
         Természetesen nem elegendő csak a politikusok békeakaratára apellálni. Fontosabb, hogy a világon egyre több ember a leszerelést választja. A leszerelés a gyakorlattá tett együttérzés. Azonban a külső leszerelés előfeltétele egy belső leszerelés a gyűlöletről, előítéletről és intoleranciáról. Felhívok minden háborúzó felet: „Szerelkezzetek le és ne fel!”, és minden embert: „Győzzétek le a gyűlöletet és előítéleteket a megértés, együttműködés és tolerancia által!”