Franz Alt:
Mi a legfontosabb cél a fiatal
generáció számára a jövőben?
Dalai Láma:
Kedves barátom, úgy gondolom, hogy mi ketten,
tehát a XX. századi generáció, rengeteg problémát teremtett. Most a XXI.
századi generációnak meg kell oldani ezeket a problémákat. Békés úton,
párbeszéddel. A fiatal generáció tehát nagyon fontos. A múlt elmúlt. A XXI.
század csak 15 éves, a maradék 85 év előttünk van. Sok lehetőség van a világ
javítására, egy gondolkozásváltás létrehozására: a családok területén, a
községek síkján, a nemzetek szintjén és nemzetközi szinten, valamint
globálisan. Úgy gondolom, hogy ezt legfőképpen a képzésen keresztül tudjuk
elérni. Az erőszak a tegnap egy módszere. Ön, mint a médiák képviselője, de a
tanárok és a szülők is fontos szerepet játszanak itt.
Franz Alt:
Ön optimista a hosszú távú kínai-tibeti
kapcsolatra nézve? Miért?
Dalai Láma:
Igen optimista vagyok. Miért? Nézze, mi 1000
évig szomszédokként éltünk. Múltban a kapcsolat néha nagyon baráti volt,
például házasság vagy más okból. Néha voltak harcok. Arra gondolok, hogy a VII.
vagy VIII. században Tibet megtámadta Kínát, csak úgy. A múlt elmúlt. A jövő
fontosabb. Ott egy új fejlődést látok: Kína buddhista lakosságának száma több
mint 400 millió. E kínai buddhisták közül sokan mutatnak valódi érdeklődést a
buddhizmus iránt, és sokan követik a tanait.
Ennek megfelelően, sok kínai és japán
buddhista értékeli a tudásunkat. Észrevettük, hogy az utóbbi 3-4 évben mintegy
1000 cikket írtak kínaiak kínaiul Tibetről. Mind az 1000 cikk teljességgel
támogatja a mi kiindulásunkat. Igen kritikusan viszonyulnak a saját kormányuk
politikájához. Véleményem szerint ez egy érthető jeladás arra nézve, hogy sok
kínai a politikai céljainkat támogatja.
Az utóbbi években több ezer kínaival
találkoztam. Tanulókkal, tanárokkal, üzletemberekkel, azon kívül intellektuálisakkal,
szerzőkkel, és közülük sokan mutattak komoly aggodalmat Tibet miatt és szolidaritást
velünk. Azon kívül, a legfelső politikai vezetők realistábbak lesznek. Most
kommunista vezetők is pozitívan nyilatkoznak a buddhizmusról. Ez új, a dolgok
tehát változnak. Meg vagyok győződve, hogy: lehetséges a béke Kína és Tibet
között.
Minden szenvedés ellenére, melyet Kína
Tibetnek évtizedek óta okozott: Én továbbra is meg vagyok győződve, hogy a
legtöbb emberi konfliktust őszinte párbeszéddel – a nyitottság és kibékülés
szellemében megtartva – meg lehet oldani. Az erőszakmentesség stratégiája és a
minden élet iránti tisztelet Tibet ajándéka a világnak.
Elvégre mindkét népünk több mint 2000 évig
legtöbbször békésen élt együtt. E helyzet helyreállításában szeretnék segíteni.
Erőszak mindig új erőszakot teremt, ahogy azt Irakban és az egész Közel-keleten
évtizedek óta megéljük. De a Közel-keleten és Ukrajnában is lehetséges a béke.
A problémákat mindenütt emberek okozták. Ezért az emberek azok, akik a
problémákat meg tudják oldani.
Ám: A szekuláris etikához egészen lényegesen
hozzátartozik a türelem és elnézés, alázat és nagyvonalúság. Utazásaim alatt
megtapasztaltam, hogy a kevésbé fejlett országokban, ahol anyagi nehézség
uralkodik, a türelem és elégedettség erénye nagyobb szerepet játszik, mint az
anyagilag gazdag országokban. Az igazi türelemhez nagy belső erőre van szükség.
A türelemnek három nézőpontja van: türelem azokkal szemben, akik szenvedést
okoznak nekünk, a szenvedés elfogadása, és a valóság elfogadása. Ez a türelem az
átváltozás és továbbfejlődés folyamatához vezet.
Franz Alt:
Mi a helyzet most Tibetben az emberi
jogokkal?
Dalai Láma:
Nehéz. Nagyon nehéz. A kínai funkcionáriusok
között még mindig sok az erőszak-politika híve, és azok fontos pozíciókban
vannak. Ezek az emberek azt hiszik, hogy erőszakkal és elnyomással minden
problémát meg tudnak oldani. Ez teljességgel hibás és nem reális. Én a világ
sok részén élem meg, hogy az erőszak alkalmazása soha semmilyen problémát nem
oldott meg.
Tibet esetében már 60 év óta
alkalmaznak erőszakot. De több erőszak több ellenállást szül. Ám a kommunista
vezetők nem ismerik fel, hogy pontosan ez a probléma. Mindenesetre vannak jelek
arra, hogy a kínai nyilvánosságnál, mint a politikai vezetőknél egy
gondolkozási változás áll be, és az elnyomás jelenlegi politikája kontra produktív.
Egy reálisabb megközelítési módon gondolkoznak. Meg fogjuk látni. Most még túl
korai egyértelmű kijelentéseket tenni. Eközben az emberek jelentősen
szenvednek. Nem az éhség, vagy hasonlók miatt, hanem pszichikailag. Félelemmel,
túlzott rettegéssel, túl nagy szomorúsággal. Ezért vannak az önelégetések.
Franz Alt:
Az utóbbi 6 évben 137 tibeti végzett
magával önmaga elégetése által. Hogyan tekint Ön az önpusztítás ilyen
aktusaira?
Dalai Láma:
Ez természetesen szomorú, mélységesen
szomorú. Ezek az akciók dramatikusak és drasztikusak. Nem tudom, mennyire
befolyásolják az erőszak-politika híveit. Több harag, több elnyomás van és néhány
esetben családtagokat tartóztatnak le. Ez egy nagyon érzékeny politikai téma.
2015-ben több mint 2000 politikai fogoly van Tibetben. Én 2011 óta visszavonultam
a politikai felelősségtől. Mégis az erőszak-politika hívei Kínában manipulálnak
mindent, amit mondok. Ezek démonnak tartanak engem. Ezért kell, hogy a démon
szájában minden szót kiforgassanak...
Inkább hallgatok. Ha szólok, azok imák, csak
imák. Természetesen a témámról, a szekuláris etikáról. Tudom, hogy ez a kínai
vezetésen belül egyes személyeket érdekel.
Franz Alt:
Az
ilyen öngyilkosságok legtöbbjét szerzetesek követik el. A buddhizmus tolerálja
az öngyilkosságot?
Dalai Láma:
Az a motivációtól függ. A legtöbb tibeti az
önelégetést nem öngyilkosságnak tekinti, hanem radikális politikai
ellenállásnak, hogy változást hozzanak létre Tibetben, a kínai elnyomó
politikában. Felszólítottam a kínai vezetést és a nemzetközi közösséget, hogy
vizsgálják meg a körülményeket és az okokat, melyek az önelégetéshez vezetnek.
Sajnos hiába. Nagyon kétlem, hogy a tiltakozás e radikális formája valamit is
el tud érni.
Franz Alt:
Imádkozik Ön a pekingi kommunista
vezetőkért?
Dalai Láma:
Természetesen, ők is emberek. Ők is boldog
életre törekszenek.
(Ismét
nevet.)
Ők is fivéreim és nővéreim. Amikor tehát az
emberek 7 milliárdos számát említem, természetesen ők is hozzá tartoznak.
Különösen azok, akik haragot hordoznak magukban, akik Tibettel és velem szemben
agresszív beállítottságúak, azokért különösen imádkozom. Meg vagyok győződve
róla, hogy Tibet egy nap szabad lesz. Előbb, vagy utóbb, Kínának követnie kell
a világszerte uralkodó trendet a demokrácia és a szabadság felé; hosszú távon
Kína sem vonhatja ki magát az igazság, igazságosság és szabadság alól.
Franz Alt:
Ha Tibet szabad lesz – hogy látja Ön
Tibet jövőjét?
Dalai Láma:
A kívánságom és a vízióm az, hogy Tibet a
béke és az erőszakmentesség fegyvermentes övezete legyen a két nagyhatalom,
Kína és India között.
Hazámban komoly környezetvédelmi
problémák vannak. Az ökológiai problémák azért olyan súlyosak, mert Tibet egy
magasan fekvő ország, ahol Ázsia valamennyi nagy folyója ered, mint a
Brahmaputra, a Sárga folyó, a Gangesz, vagy a Mekong. Ha itt szennyezés
történik, az negatív kihatással van 2 milliárd emberre. Tudjuk, hogy Tibet
egyes területein nukleáris hulladékokat tárolnak. Az is bizonyos, hogy Tibet
egyes területein atombombákat állomásoztatnak. Atomlétesítmények természetesen
negatív befolyással vannak a környezetre. Tibetben erdőkivágások folynak, melyek
nagy felületeken az erdők teljes kiirtásához vezettek. Emellett mintegy az
ásványi kincsek kirablása történik.
Innen ered a vízióm, Tibetet egy
ahimsa-zónává – egy erőszakmentes zónává – változtatni, amihez hozzátartozik
atom és más fegyverek előállításának, kipróbálásának és tárolásának tilalma és
a tibeti magas fekvésű területet a világ legnagyobb természeti parkjává
alakítani. Emellett a jövőben sem atom, sem más olyan technológiákat nem
kellene alkalmazni, melyek veszélyes hulladékokat termelnek.
Franz Alt:
Ön Kínának hosszabb ideje „kulturális
népirtással” vádolja mit jelent ez konkrétan?
Dalai Láma:
Szemtanúk beszámolóiból tudjuk, hogy 1950. és
1983. között 1,2 millió tibeti vesztette életét. Ők tibetiek, akik kínai
fogságban, vagy a kínai csapatokkal szembeni konfliktusokban haltak meg. Vagy
olyan tibetiek, akik éhen haltak az elhibázott kínai gazdaságpolitika miatt
Tibetben. Sokan öngyilkosok lettek a kínai megszállási politika miatti
elkeseredésükben.
Ma a tibeti kultúra, nyelv, vallás és
identitás túlélése a nagyméretű kínai bevándorlás által Tibetbe, és egy
szisztematikus politika által, mely a tibeti nyelvet, és a buddhizmus tanulását
és gyakorlását hátrányosan kezeli, akut módon veszélyeztetett.
Franz Alt:
Lát Ön esélyt arra, hogy visszatérjen
Tibetbe?
Dalai Láma:
Hogyne, barátom, a dolgok itt is változnak.
Franz Alt:
Ön azonban hamarosan 80 éves lesz.
Dalai Láma:
Igen, ha ebben az évben meghalok, akkor nem
látom többé Tibetet. De ha még 5, 10, 15, vagy 20 évet élek, egészen biztosan!
Franz Alt:
Milyen idős szeretne lenni?
Dalai Láma:
Azt álmodtam, hogy 113 éves leszek. Az
orvosom azt mondja, 100 biztosan leszek. Láthatja, vannak még terveim.
(A
combját ütögeti a nevetéstől.)
Folytatás következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése