Franz Alt:
1989. őszén Berlinben voltam, amikor a
lelkes tömeg Önt a falra emelte, melyet épp akkor nyitottak meg. Egy gyertya
volt a kezében, és azt mondta: Úgy, ahogy most Németország újra egyesült, lesz
egy nap Tibet is szabad. Ön még mindig meg van erről győződve?
Dalai Láma:
Igen, világos. Minden ember szabadságra
törekszik. Egy időpontot természetesen nem tudok mondani. Türelemre van
szükségünk. Ez is a szekuláris etikához tartozik.
Franz Alt:
A világ 6 milliárd „hívője” közül – épp
Európában – sokan vannak, akik a saját vallásukat nem veszik komolyan, a
keresztényeknél az úgynevezett „Taufscheinchrist”-ről beszélünk. (fordítói
megjegyzés: szójáték, a „Schein” jelent látszatot és igazolást is. Azaz
látszatra megkeresztelt, ill. papíron keresztény)
Dalai Láma:
Sajnos a hat milliárd hívő között a világon
sokan korruptak, csak a maguk érdekeit követik. Kedves barátom, igaza van,
belső értékek kell, hogy a XXI. századot jellemezzék. Akkor az évszázadunk a
béke és a párbeszéd évszázada lesz. De a külső béke először akkor valósul meg,
ha több belső béke lesz. Ez érvényes minden aktuális konfliktusra: Ukrajnában,
a Közel-keleten, Afganisztánban, Nigériában. A „külső leszerelést” meg kell
előzze a „belső leszerelés”. Majdnem mindenhol a vallási fundamentalizmus is a
háborús okok egyike. Pontosan tudjuk, hogy öngyilkosság lenne, ha egy
atomháborút reszkíroznánk meg. Ez magában azt mutatja, hogy mindannyian függünk
egymástól, és egy globalizált világban szekuláris etikát kell kifejleszteni.
Egy világot átfogó szekuláris etikához
természetesen szükség van további kutatásra. Ebben sok tudóssal vagyok egy
véleményen, leginkább agykutatókkal, neuro-pszichológusokkal és pedagógusokkal.
A modern neuro-biológia kutatás azt ajánlja, hogy az áldozatkész (altruista) és
kevésbé egoista magatartás mindenki számára kifizetődő. Az embereknek nem
kellene egoistán viselkedni, viselkedhetnének önzetlen módon is, az idegeneket
is beleértve és a mások javára orientálódni. De ehhez még több felvilágosításra
van szükség. Minél jobban hisznek az emberek abban, hogy mások is önzetlen
módon viselkednek, annál inkább cselekszenek maguk is így. Az altruizmus egyszerűen
boldogabbá tesz!
A boldogság tehát nem a véletlentől
függ, hanem egy képesség, melyet mindenki magában hordoz. Mindenki lehet
boldog, vagy válhat boldoggá. Az modern kutatás tudtunkra hozza, melyek azok a
tényezők, melyek a boldogságot támogatják, és melyek azok a tényezők, melyek
megakadályozzák, hogy boldogok legyünk. Azokat a tényezőket, melyek
hátráltatnak bennünket abban, hogy boldogok legyünk, lépésenként transzformálni
tudjuk. Ez érvényes a személyre, de a társadalomra is. A szekuláris etika célja
abban áll, hogy megszabadítson bennünket a pillanatnyi és hosszú távú
szenvedéstől, valamint a képesség kifejlesztésében, hogy másokat a boldogság utáni
törekvésükben támogassuk. Az együttérzés egyik aspektusa a spontán készség
mások javára cselekedni.
Biztos azonban, hogy a szekuláris etika,
a szív iskoláztatása, sok türelmet és kitartást igényel. Az is világos, hogy
egy valóban segíteni tudó szekuláris etika nem csak tudás kérdése, hanem inkább
a cselekvés kérdése. Gyakran tudjuk, hogy mit teszünk, de nem tesszük azt, amit
tudunk.
Franz Alt:
Ön nagyon sokat ad a modern agykutatásra.
Miért?
Dalai Láma:
Az agyunk egy tanuló szerv. A neuro-pszichológia
azt tanítja nekünk, hogy az agyunkat úgy trenírozhatjuk, mint egy izmot. Így
képesek vagyunk tudatosan jót és szépet magunkba felvenni és az agyunkat pozitívan
befolyásolni és a negatívot legyőzni. Szellemünk erejével képesek vagyunk az
agyunkat a jó felé változtatni. Ez forradalmi haladás. E haladásnak
köszönhetően tudjuk jobban, mint korábban, hogy az etika, együttérzés és
szociális viselkedés velünk született, a vallás azonban nevelés eredménye.
Ebből kell következtetéseket levonni a vallásoknak is. Az etika mélyebbre megy
és természetesebb, mint a vallás.
Franz Alt:
Mely kérdéseket kell feltenni
magunknak, hogy az együttérzést tovább tudjuk fejleszteni?
Dalai Láma:
Nyitottak vagyunk, vagy törekvőek? Figyelembe
vettük az egész helyzetet, vagy csak egy résszel foglalkozunk? Tehát teljes körűen
gondolkozunk és cselekszünk? A dolgokat rövidtávon, vagy valóban hosszútávon
szemléljük? A cselekvésünket tényleg őszinte együttérzés motiválja? Az
együttérzésünk a családunkra és a barátainkra szorítkozik, akikkel mi nagymértékben
azonosulni tudunk? Tehát gondolkoznunk, gondolkoznunk, gondolkoznunk kell. Valamint
kutatni, kutatni, kutatni. Az etika tehát lényegében szellemi állapotunkkal van
összefüggésben és nem formai vallási hovatartozásunkkal. Le kell győzzük a
magunk beszűkítését, és meg kell értenünk a mások álláspontját.
Az ilyen kutatás iránti érdeklődésem
miatt 20 évvel ezelőtt még megmosolyogtak. Ma egyre inkább elismerik. Aki nem fogadja
el az altruizmust, nem tudja megérteni, hogy működik a politika és a piac. Az
aktuális Ukrajna konfliktusban ez azt jelenti, hogy: Kelet-Európának szüksége
van Nyugat-Európára, és Nyugat-Európának szüksége van Kelet-Európára. Tehát
beszéljetek egymással. Értsétek meg, hogy a globalizálás mai korában EGY világban
élünk. Az új mottó kell legyen: A ti érdekeltségetek a mi érdekeltségünk. A fundamentalizmus
mindig káros. A tegnap koncepciói már nem segítenek tovább. Pontosan a gyermekek
számára, tehát a holnap felnőttei számára, az etika fontosabb, mint a vallás.
A klímaváltozást is csak globálisan
lehet megoldani. Remélem és imádkozom érte, hogy ez a felismerés következő párizsi
klíma csúcstalálkozón 2015. végén konkrét eredményekhez vezessen. Egoizmus,
nacionalizmus és erőszak alapvetően hibás utak. Egy jobb világ érdekében a
legfontosabb kérdés: Hogy tudunk egymás szolgálatára lenni? Ennek érdekében a
tudatunkat élesíteni kell. Ez érvényes a politikusokra is. Pozitív szellemi
állapotokra van szükségünk. Én ezt naponta órákon keresztül gyakorlom. A
meditáció fontosabb, mint a rituális ima. A gyermekeknek morált és etikát
kellene tanulni. Az többet segít minden vallásnál.
Folytatás következik. (KVM)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése