Franz Alt:
Egy közbevetett kérdés jut eszembe,
melyet már régen fel akartam tenni Önnek: Lehet a következő Dalai Láma nő – Ön
ugye az egyenjogúság mellett van?
Dalai Láma:
Miért ne? De attraktív kell legyen.
(Most
különösen hosszan és hangosan nevet.)
A valós egyenértékűség és egyenjogúság a nők
és férfiak között fontos előfeltétel egy jobb világ érdekében. Ebben is minden
vallásnak van mit behoznia. Ez a szekuláris etika fontos része. Valamint az
igazságosság és az együttérzés kérdése. Sok nő van velünk, férfiakkal szemben
előnyben a belső értékek kifejlesztésében.
Franz Alt:
Mit ért Ön belső értékeken?
Dalai Láma:
Biológiai természetünk szerint azokhoz az
állatokhoz tartozunk, melyek az együttérzés, gondoskodás, érdeklődés és
jóságosság környezetében élnek meg. Ebben a saját édesanyámra gondolok. Az
együttérzés lényege abban a kívánságban van, hogy mások szenvedését enyhítsük,
és boldogulását segítsük. A nők e belső értékek kifejlesztésében, mint jóság,
türelem, megbékélésre való hajlandóság, nagyvonalúság és tolerancia, valamivel
jobbak, mint mi, férfiak. A nagy problémák, mint háború és a környezet
elpusztítása, vagy az erőforrásaink elpazarlása inkább férfi problémák. Ezek a közömbösség eredményei. Ugyanakkor mindannyiunkban van egy alaphajlam a belső
értékek kifejlesztésére, mint figyelmesség és figyelem. Én nem akarok senkit
megtéríteni, de engem hajt a kívánság, hogy az emberiség boldogulásához
hozzájáruljak.
Franz Alt:
Hosszabb ideje feltűnt nekem, hogy Ön a
világon mindenütt a figyelem buddhista ideálját hirdeti. Miért olyan fontos
korunkban a figyelmesség (Éberség)?
Dalai Láma:
Az anyagi értékeknek túl nagy jelentőséget
tulajdonítanak. Ezek fontosak, de a pszichikai stresszünket, félelmünket, haragunkat,
vagy kielégítetlenségünket nem tudják csökkenteni. De le kell győzzük a
mentális terheléseinket, mint például stressz, félelmek, kielégítetlenség. Ezért van szükségünk a gondolkozás egy
mélyebb síkjára. Én ezt értem figyelmesség / éberség alatt, tehát a mélyenszántó
gondolkozást és érzést, és ez itt igen fontos.
A figyelmesség / éberség független attól, hogy
valaki hívő-e, vagy nem hívő. Az nem játszik semmi szerepet, mi valamennyien
emberek vagyunk, ugyanazokkal az érzésekkel, és egymáshoz hasonló
intelligenciával. Néhány érzésünk nagyon, de nagyon romboló. Ezek nem csak a
lelki nyugalmat teszik tönkre, hanem végeredményben az egészséget is. Néhány
tudós felfedezte, hogy a lelki béke nagyon fontos az egészség szempontjából. E
kutatásoknak megfelelően harag, gyűlölet és félelem felemésztik az
immunrendszert. Ezért különlegesen fontos egy nyugodt szellem.
Mindig mondom: Hét milliárd ember van, és
valamennyinek ugyanaz a potenciál áll a rendelkezésére: mentálisan,
emocionálisan és fizikailag valamennyien azonosak. Ezért mindenkinek megvan a
lehetősége arra, hogy az Intelligenciáját megfelelően használja. Mindig a
szellem világosságáról van szó. Analizálnunk kellene: MI jó az egészségünk
számára, és mi káros? Azután a tudásunkat kell osztályozni: Ez a dolog
egészséges, az káros. Hasonló érvényes az érzelmeinkre, némelyik jó az egészség
és a lelki béke számára. Más érzések nagyon pusztítóak. Világos értelemmel
mindenki számára felismerhetők a különbségek. Azután kifejlesztjük a
képességet, hogy a destruktív érzéseket korlátozzuk és a konstruktív érzéseket
támogassuk.
Meditáción és gondolkozáson át például
meg tudjuk tanulni, hogy a türelem a legfontosabb ellenanyag a haraggal
szemben, elégedettség a kapzsiság ellen, bátorság a félelemmel szemben,
megértés a kétség ellen. Másokra haragudni keveset segít, helyette arra kéne
törekedni, hogy önmagunkat megváltoztassunk.
Ez - erről meg vagyok győződve -
érvényes mind a 7 milliárd emberre, nem csak a hívőkre, hanem az ateistákra is.
Remélem, hogy számos beszélgetésünkkel legalább egy keveset hozzá tudunk
járulni a boldogság fejlesztéséhez és a szenvedés legyőzéséhez.
Franz Alt:
Mi minden vallás alapja?
Dalai Láma:
A szeretet! Nem kérdés. Az emberek hisznek
istenben, a teremtőben, gyakorolják a szeretetet. Sok keresztény fivér és nővér
szenteli az életét a másoknak, különösen a szegényeknek való segítésnek. Mindez
a szeretet tanának eredménye. Ezzel ellentétben, a filozófiában nagy
különbségek vannak a vallások között. Az én véleményem azonban az, hogy a
különböző filozófiai nézetek egyszerűen csak különböző módszerek jelenítenek
meg, különböző kiindulások a szeretet fejlesztésére. Miden vallás magva a
szeretet. Mindannyiunk számára kellemesebb a felebaráti szeretet, mint a
másokkal szembeni gyűlölet. A mások nagyvonalúsága velünk szemben kellemesebb
számunkra, mint a gonoszsága. Ki szeretné, ha tolerancia, tisztelet és elnézés
helyett szűklátókörűséggel, megbecsülés nélkül és ellenségesen bánnának vele?
Mélységesen meg vagyok győződve arról,
hogy mi valamennyien a belső értékeinket ki tudjuk fejleszteni, melyek egy
vallásnak sem mondanak ellent, melyek azonban – és ez döntő – nem függenek egy
vallástól sem. Ezért azt remélem, hogy ezért egyre több etikus tudatosságot
találunk, és ezáltal belátható időn belül az értékek transzformációját éljük
meg.
Ugyanakkor én nem akarok semmiféle
morális értéket diktálni – az nem használna senkinek. Minden igazi haladás
önkéntességen és szabadságon alapszik. Csak így jön létre a boldogság, ami után
mi valamennyien törekszünk. De: korunk problémáival szembesülve a továbbiakban
nem elegendő az etikát csak a vallások értékeire alapozni. Ezért legfőbb ideje
a spirituális és vallási megértésünk számára a globális világban egy új utat
megnyitni, túl a vallásokon.
Én nem vagyok tudós. De mióta
számkivetésben élek – láthatja, hogy vannak előnyei is – az egész világ
tudósaival találkozom. Fizikusokkal, biológusokkal, kozmológusokkal, pszichológusokkal
és a legutóbbi időben neuro-biológusokkal és neuro-pszichológusokkal.
Azt élem meg, hogy a boldogság ma a
kutató laboratóriumokban van. Az etika a boldogság tudománya. Ez pozitívan
hangol engem. Megtanulhatjuk, hogy a boldogság belső érés eredménye. Én azt
tanulom meg ebből, hogy a modern tudomány és az ősrégi vallási értékek között,
mint tudatos együttérzés, szeretetteljes jóság és figyelmesség, sok azonosság
van. A tudomány az, mely ma azt tanítja nekünk, hogy igazi boldogság nem csak
lehetséges, hanem születési jogunk. Ezért nyílik meg a tudomány egyre jobban a
vallás felé, de a vallás is a tudomány felé.
Így látta ezt XVI. Benedek pápa is,
amikor a hit és az értelem közti kommunikációt kívánta és támogatta. Sok
gondolkodó és filozófus a vallásokat sokáig inkább a felvilágosítást
hátráltatónak látták – gyakran joggal -, de ma ez a viszony pozitívan változik.
A Komputer- és IT-kor ezt a változást még meg fogja gyorsítani. A globalizáció
korában a toleranciának nagyobb esélyei vannak, mint valaha.
Franz Alt:
100 évvel ezelőtt az emberiség az I.
Világháború kitörését élte meg, mely 17 millió áldozatot követelt, ezt követte
a II. világháború 50 millió halottal. Gondolja Ön, hogy az emberiség tanult
ezekből a katasztrófákból, és hogy a XXI. század a béke évszázada lesz?
Dalai Láma:
Bizonyosan. Úgy gondolom, hogy az emberek, de
különösen az európaiak tudják, mit jelent a háború. Sok idősebb ember emlékszik
erre nagyon világosan, milyen pusztító volt. Nagyon hasonlóan ehhez Japánban.
Ezért gondolom, hogy mindkét nemzet, a német és a japán, ugyanúgy, mint a
legtöbb ember a világon, elutasítják az erőszakot.
Lehetőség volt arra, hogy néhány
országot beutazzak, és az emberekkel beszéljek. Mindenütt az volt az érzésem,
hogy a béke utáni vágy mindenütt nagyon nagy. Egy példát szeretnék Önnek
említeni: az Irak-háborút. Tiltakoztak ellene Ausztráliától Amerikáig, de
Németországban és Franciaországban is.
Úgy látszik, hogy az emberiség valamit,
valamennyit érik. A béke utáni vágy, illetve az erőszak elvetése nagyon erős.
További erőfeszítéseket kell tennünk, minden erőszakos módszert leállítani,
korlátozni, vagy megszüntetni. Most nem elegendő az embereknek azt mondani,
hogy elvetjük az erőszakot és békét akarunk.
Hatékony módszereket kell alkalmazni. A
fegyverexport nagy akadály a béke előtt. Képtelen vagyok megérteni, hogy
Németország és Franciaország még mindig vezető fegyverexportálóknak számítanak
a világon. Fegyver nélkül nincs háború.
Minden olyan esetben, amikor egy
problémával szembesülünk, vagy gazdasági problémák alakulnak ki, vagy vallási
különbségek esetében, arra kel törekednünk, hogy az egyetlen igazi módszer a
párbeszéd.
Meg kell tanuljuk, hogy valamennyien
fivérek és nővérek vagyunk. Gyakran mondom: az utolsó évszázad az erőszak évszázada
volt. A mi XXI. századunk a párbeszéd évszázada kell legyen! A múltat soha nem
tudjuk megváltoztatni, de mindig tudunk tanulni egy jobb jövőért. Az elképzelés,
hogy a problémákat erőszakkal és fegyverrel meg lehet oldani, egy pusztító
tévhit. A ritka kivételektől eltekintve, erőszak mindig új erőszakhoz vezet. A
háború a behálózott világunkban már nem időszerű, és ellentmond az etikának. Az
Iraki-háború, melyet George W. Bush 2003-ban megkezdett, katasztrófa volt. Ez a
konfliktus máig nincs megoldva, és sok ember életébe került.
Természetesen nem elegendő csak a
politikusok békeakaratára apellálni. Fontosabb, hogy a világon egyre több ember
a leszerelést választja. A leszerelés a gyakorlattá tett együttérzés. Azonban a
külső leszerelés előfeltétele egy belső leszerelés a gyűlöletről, előítéletről
és intoleranciáról. Felhívok minden háborúzó felet: „Szerelkezzetek le és ne
fel!”, és minden embert: „Győzzétek le a gyűlöletet és előítéleteket a megértés,
együttműködés és tolerancia által!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése