Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2015. augusztus 24., hétfő

Dalai Láma: Szekuláris etika 7. rész



Franz Alt:
         Mi a legfontosabb cél a fiatal generáció számára a jövőben?

Dalai Láma:
         Kedves barátom, úgy gondolom, hogy mi ketten, tehát a XX. századi generáció, rengeteg problémát teremtett. Most a XXI. századi generációnak meg kell oldani ezeket a problémákat. Békés úton, párbeszéddel. A fiatal generáció tehát nagyon fontos. A múlt elmúlt. A XXI. század csak 15 éves, a maradék 85 év előttünk van. Sok lehetőség van a világ javítására, egy gondolkozásváltás létrehozására: a családok területén, a községek síkján, a nemzetek szintjén és nemzetközi szinten, valamint globálisan. Úgy gondolom, hogy ezt legfőképpen a képzésen keresztül tudjuk elérni. Az erőszak a tegnap egy módszere. Ön, mint a médiák képviselője, de a tanárok és a szülők is fontos szerepet játszanak itt.


Franz Alt:
         Ön optimista a hosszú távú kínai-tibeti kapcsolatra nézve? Miért?

Dalai Láma:
         Igen optimista vagyok. Miért? Nézze, mi 1000 évig szomszédokként éltünk. Múltban a kapcsolat néha nagyon baráti volt, például házasság vagy más okból. Néha voltak harcok. Arra gondolok, hogy a VII. vagy VIII. században Tibet megtámadta Kínát, csak úgy. A múlt elmúlt. A jövő fontosabb. Ott egy új fejlődést látok: Kína buddhista lakosságának száma több mint 400 millió. E kínai buddhisták közül sokan mutatnak valódi érdeklődést a buddhizmus iránt, és sokan követik a tanait.
Ennek megfelelően, sok kínai és japán buddhista értékeli a tudásunkat. Észrevettük, hogy az utóbbi 3-4 évben mintegy 1000 cikket írtak kínaiak kínaiul Tibetről. Mind az 1000 cikk teljességgel támogatja a mi kiindulásunkat. Igen kritikusan viszonyulnak a saját kormányuk politikájához. Véleményem szerint ez egy érthető jeladás arra nézve, hogy sok kínai a politikai céljainkat támogatja.
Az utóbbi években több ezer kínaival találkoztam. Tanulókkal, tanárokkal, üzletemberekkel, azon kívül intellektuálisakkal, szerzőkkel, és közülük sokan mutattak komoly aggodalmat Tibet miatt és szolidaritást velünk. Azon kívül, a legfelső politikai vezetők realistábbak lesznek. Most kommunista vezetők is pozitívan nyilatkoznak a buddhizmusról. Ez új, a dolgok tehát változnak. Meg vagyok győződve, hogy: lehetséges a béke Kína és Tibet között.
Minden szenvedés ellenére, melyet Kína Tibetnek évtizedek óta okozott: Én továbbra is meg vagyok győződve, hogy a legtöbb emberi konfliktust őszinte párbeszéddel – a nyitottság és kibékülés szellemében megtartva – meg lehet oldani. Az erőszakmentesség stratégiája és a minden élet iránti tisztelet Tibet ajándéka a világnak.
Elvégre mindkét népünk több mint 2000 évig legtöbbször békésen élt együtt. E helyzet helyreállításában szeretnék segíteni. Erőszak mindig új erőszakot teremt, ahogy azt Irakban és az egész Közel-keleten évtizedek óta megéljük. De a Közel-keleten és Ukrajnában is lehetséges a béke. A problémákat mindenütt emberek okozták. Ezért az emberek azok, akik a problémákat meg tudják oldani.
Ám: A szekuláris etikához egészen lényegesen hozzátartozik a türelem és elnézés, alázat és nagyvonalúság. Utazásaim alatt megtapasztaltam, hogy a kevésbé fejlett országokban, ahol anyagi nehézség uralkodik, a türelem és elégedettség erénye nagyobb szerepet játszik, mint az anyagilag gazdag országokban. Az igazi türelemhez nagy belső erőre van szükség. A türelemnek három nézőpontja van: türelem azokkal szemben, akik szenvedést okoznak nekünk, a szenvedés elfogadása, és a valóság elfogadása. Ez a türelem az átváltozás és továbbfejlődés folyamatához vezet.

Franz Alt:
         Mi a helyzet most Tibetben az emberi jogokkal?

Dalai Láma:
         Nehéz. Nagyon nehéz. A kínai funkcionáriusok között még mindig sok az erőszak-politika híve, és azok fontos pozíciókban vannak. Ezek az emberek azt hiszik, hogy erőszakkal és elnyomással minden problémát meg tudnak oldani. Ez teljességgel hibás és nem reális. Én a világ sok részén élem meg, hogy az erőszak alkalmazása soha semmilyen problémát nem oldott meg.
         Tibet esetében már 60 év óta alkalmaznak erőszakot. De több erőszak több ellenállást szül. Ám a kommunista vezetők nem ismerik fel, hogy pontosan ez a probléma. Mindenesetre vannak jelek arra, hogy a kínai nyilvánosságnál, mint a politikai vezetőknél egy gondolkozási változás áll be, és az elnyomás jelenlegi politikája kontra produktív. Egy reálisabb megközelítési módon gondolkoznak. Meg fogjuk látni. Most még túl korai egyértelmű kijelentéseket tenni. Eközben az emberek jelentősen szenvednek. Nem az éhség, vagy hasonlók miatt, hanem pszichikailag. Félelemmel, túlzott rettegéssel, túl nagy szomorúsággal. Ezért vannak az önelégetések.

Franz Alt:
         Az utóbbi 6 évben 137 tibeti végzett magával önmaga elégetése által. Hogyan tekint Ön az önpusztítás ilyen aktusaira?

Dalai Láma:
         Ez természetesen szomorú, mélységesen szomorú. Ezek az akciók dramatikusak és drasztikusak. Nem tudom, mennyire befolyásolják az erőszak-politika híveit. Több harag, több elnyomás van és néhány esetben családtagokat tartóztatnak le. Ez egy nagyon érzékeny politikai téma. 2015-ben több mint 2000 politikai fogoly van Tibetben. Én 2011 óta visszavonultam a politikai felelősségtől. Mégis az erőszak-politika hívei Kínában manipulálnak mindent, amit mondok. Ezek démonnak tartanak engem. Ezért kell, hogy a démon szájában minden szót kiforgassanak...
Inkább hallgatok. Ha szólok, azok imák, csak imák. Természetesen a témámról, a szekuláris etikáról. Tudom, hogy ez a kínai vezetésen belül egyes személyeket érdekel.

Franz Alt:
Az ilyen öngyilkosságok legtöbbjét szerzetesek követik el. A buddhizmus tolerálja az öngyilkosságot?

Dalai Láma:
         Az a motivációtól függ. A legtöbb tibeti az önelégetést nem öngyilkosságnak tekinti, hanem radikális politikai ellenállásnak, hogy változást hozzanak létre Tibetben, a kínai elnyomó politikában. Felszólítottam a kínai vezetést és a nemzetközi közösséget, hogy vizsgálják meg a körülményeket és az okokat, melyek az önelégetéshez vezetnek. Sajnos hiába. Nagyon kétlem, hogy a tiltakozás e radikális formája valamit is el tud érni.

Franz Alt:
         Imádkozik Ön a pekingi kommunista vezetőkért?

Dalai Láma:
         Természetesen, ők is emberek. Ők is boldog életre törekszenek.
         (Ismét nevet.)
         Ők is fivéreim és nővéreim. Amikor tehát az emberek 7 milliárdos számát említem, természetesen ők is hozzá tartoznak. Különösen azok, akik haragot hordoznak magukban, akik Tibettel és velem szemben agresszív beállítottságúak, azokért különösen imádkozom. Meg vagyok győződve róla, hogy Tibet egy nap szabad lesz. Előbb, vagy utóbb, Kínának követnie kell a világszerte uralkodó trendet a demokrácia és a szabadság felé; hosszú távon Kína sem vonhatja ki magát az igazság, igazságosság és szabadság alól.

Franz Alt:
         Ha Tibet szabad lesz – hogy látja Ön Tibet jövőjét?

Dalai Láma:
         A kívánságom és a vízióm az, hogy Tibet a béke és az erőszakmentesség fegyvermentes övezete legyen a két nagyhatalom, Kína és India között.
         Hazámban komoly környezetvédelmi problémák vannak. Az ökológiai problémák azért olyan súlyosak, mert Tibet egy magasan fekvő ország, ahol Ázsia valamennyi nagy folyója ered, mint a Brahmaputra, a Sárga folyó, a Gangesz, vagy a Mekong. Ha itt szennyezés történik, az negatív kihatással van 2 milliárd emberre. Tudjuk, hogy Tibet egyes területein nukleáris hulladékokat tárolnak. Az is bizonyos, hogy Tibet egyes területein atombombákat állomásoztatnak. Atomlétesítmények természetesen negatív befolyással vannak a környezetre. Tibetben erdőkivágások folynak, melyek nagy felületeken az erdők teljes kiirtásához vezettek. Emellett mintegy az ásványi kincsek kirablása történik.
         Innen ered a vízióm, Tibetet egy ahimsa-zónává – egy erőszakmentes zónává – változtatni, amihez hozzátartozik atom és más fegyverek előállításának, kipróbálásának és tárolásának tilalma és a tibeti magas fekvésű területet a világ legnagyobb természeti parkjává alakítani. Emellett a jövőben sem atom, sem más olyan technológiákat nem kellene alkalmazni, melyek veszélyes hulladékokat termelnek.

Franz Alt:
         Ön Kínának hosszabb ideje „kulturális népirtással” vádolja mit jelent ez konkrétan?

Dalai Láma:
         Szemtanúk beszámolóiból tudjuk, hogy 1950. és 1983. között 1,2 millió tibeti vesztette életét. Ők tibetiek, akik kínai fogságban, vagy a kínai csapatokkal szembeni konfliktusokban haltak meg. Vagy olyan tibetiek, akik éhen haltak az elhibázott kínai gazdaságpolitika miatt Tibetben. Sokan öngyilkosok lettek a kínai megszállási politika miatti elkeseredésükben.
         Ma a tibeti kultúra, nyelv, vallás és identitás túlélése a nagyméretű kínai bevándorlás által Tibetbe, és egy szisztematikus politika által, mely a tibeti nyelvet, és a buddhizmus tanulását és gyakorlását hátrányosan kezeli, akut módon veszélyeztetett.

Franz Alt:
         Lát Ön esélyt arra, hogy visszatérjen Tibetbe?

Dalai Láma:
         Hogyne, barátom, a dolgok itt is változnak.

Franz Alt:
         Ön azonban hamarosan 80 éves lesz.

Dalai Láma:
         Igen, ha ebben az évben meghalok, akkor nem látom többé Tibetet. De ha még 5, 10, 15, vagy 20 évet élek, egészen biztosan!

Franz Alt:
         Milyen idős szeretne lenni?

Dalai Láma:
         Azt álmodtam, hogy 113 éves leszek. Az orvosom azt mondja, 100 biztosan leszek. Láthatja, vannak még terveim.
         (A combját ütögeti a nevetéstől.)

 Folytatás következik...