Nem tudom, miért, de fájt a hasam éjjel. Mintha vihar dúlna benne. A lányok által „műanyag húsnak” nevezett vacsorám volt. Na és? Eddig nem volt tőle semmi bajom. Öregszem, gyengülök, fáradok? Ne már! Hányni nem akarok, bárhogy is, de haladjon végig a maga útján. Akár mit "nehéz megemészteni" mégis meg kell birkóznom vele. Ráadásul szerintem nem is történt semmi "emészthetetlen". :-D
A „nekem van testem, nem vagyok azonos a testemmel, én ÉN vagyok, bennem van ez az érzés, én nem vagyok azonos ezzel az érzéssel, én ÉN vagyok” mantra segített. 9-10 kör után elaludtam. Reggelre semmi bajom. Na, azért.
Szóval közkinccsé teszem megint ezt a módszert.
Praktikus sokszor mondogatni, ha nincs semmi gond:
NEKEM VAN TESTEM,
ÉN NEM VAGYOK AZONOS A TESTEMMEL,
ÉN ÉN VAGYOK (ezalatt a Felsőbb Én értendő, nem az ego)
.
NEKEM VANNAK ÉRZÉSEIM,
ÉN NEM VAGYOK AZONOS AZ ÉRZÉSEIMMEL,
ÉN ÉN VAGYOK.
.
NEKEM VANNAK GONDOLATAIM,
ÉN NEM VAGYOK AZONOS A GONDOLATAIMMAL,
ÉN ÉN VAGYOK.
.
Ha ezt elégszer programozza be az ember magának, akkor egy idő után az én nem a kis egót, hanem a Felsőbb Ént fogja jelenteni. Nagyon praktikus minden élethelyzetben.
Amikor meg gond van, célszerű így alkalmazni például:
Bennem van ez a félelem,
én nem vagyok azonos ezzel a félelemmel,
én Én vagyok.
vagy:
Bennem van ez a fájdalom,
én nem vagyok azonos ezzel a fájdalommal,
én Én vagyok.
Pár kör után mindig segít.
Használjátok egészséggel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése