A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. Számos szabadalom tanúskodik korábbi, sikertelen próbálkozásokról. Egyes feltételezések szerint már Galileo Galilei is tervezett egy golyóstollat a 17. században.
Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat 1888. október 30-án kapta meg John J. Loud, egy Baum nevű német feltaláló újabb golyóstollat szabadalmaztatott 1910-ben, majd Van Vechten Riesburg egy másikat 1916-ban. Az első sorozatgyártott golyóstollat G. L. Lorenz szabadalmaztatta "Mungo" néven 1924-ben, egy másikat Wenczel Clime 1938-ben Chehországban. Ezek a tollak azonban nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol folyattak. Emellett a tinta a gravitáció hatására folyt ki, így folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tollat. Számos további feltaláló próbálta kiküszöbölni ezeket a hibákat, de egyikük sem járt sikerrel.
Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat 1888. október 30-án kapta meg John J. Loud, egy Baum nevű német feltaláló újabb golyóstollat szabadalmaztatott 1910-ben, majd Van Vechten Riesburg egy másikat 1916-ban. Az első sorozatgyártott golyóstollat G. L. Lorenz szabadalmaztatta "Mungo" néven 1924-ben, egy másikat Wenczel Clime 1938-ben Chehországban. Ezek a tollak azonban nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol folyattak. Emellett a tinta a gravitáció hatására folyt ki, így folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tollat. Számos további feltaláló próbálta kiküszöbölni ezeket a hibákat, de egyikük sem járt sikerrel.
Az áttörést két fejlesztés tette lehetővé: a hajszálcsövesség elvén működő kapillárisrendszer és a festékpaszta. Az elsőt, amely függetlenítette a tollat a gravitációtól, egy magyar feltaláló, Goy Andor ötlete alapján tervezte Kovács Sándor mérnök, az Elveco nevű párizsi cég tulajdonosa. A második Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon, majd fél év múlva egy újabb változatát. A jogokat a Goy és Kovalovszky cég vásárolta meg, a második világháború után ők kezdték meg a magyar golyóstollak gyártását Go-Pen néven, és ők vezették be a nyomógombos, kiugró hegyű tollakat.
| Bíró a magyarországi zsidótörvények miatt, 1938 végén Párizsba menekült, ahol az Elveco-val dolgozott együtt, majd testvérével és egy barátjukkal, Juan Jorge Meyne-vel Aregntínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943. június 10-én megkapta tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte a toll sorozatgyártását Eterpen, majd később Birome (Bíró és Meyne) néven. (A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják.) Hamarosan felismerte, hogy a golyó formájának precizitása nagyban befolyásolja a toll minőségét, ezért szigorú ellenőrzést vezetett be. |
Bíró László József (született: Schweiger László József, Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24.) a golyóstoll feltalálója.
A budapesti tudományegyetem orvosi karán kezdte, de rövid idő után megszakította tanulmányait. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között a kortárs magyar művészetet népszerűsítő Hongrie–Magyarország–Hungary című folyóirat szerkesztője, majd az Előre című hetilap munkatársa volt.
Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni.
Bíró József 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat. A toll egy tintával töltött hengerből és egy golyóból állt. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte.
A ma is ismert golyóstollára Argentínában kapott szabadalmat 1943-ban. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, például az U.S.A. hadserege 20000 darabot rendelt. A képen az eredeti, Argentínában gyártott toll látható.
A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. A tollbetét házilag nem lehet tintával újratölteni, mivel a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagysebességű centrifugálással végzik.
A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése