A Facebook oldalon ezt találtam:
Döntsd el, hogy a mai naptól szóban kinyilvánítod a háládat minden egyes embernek, akivel találkozol, legalább egy valamiért. Mindenkinek, akivel csak találkozol.
Figyeld meg, hogy érzed magad a nap kezdetén, majd figyeld meg azt is, milyen jól érzed majd magad a nap végére.
Legyen a hét valamelyik napja a te hálanapod: ezen a napon hétről hétre mindig fordíts különös figyelmet a hála érzésére, tiszta szívből.
Majd nézd meg, miként változik meg az életed ezáltal - jó irányba.
Sajnos megjegyzésként ezt találtam:
inkább ISTEN-nek adjunk hálát, lássuk be az emberektől nem sok jót kapunk.
a másik:
akikkel találkozom, azok felé nem érzek hálát. nincs miért sajnos. érdemtelen emberek...
Szomorú, de valamit nem csinálnak jól. Ezt válaszoltam rá:
Rengeteg olyan emberrel találkozom, akinek hálás lehetek. Sőt, aki bánt, annak is, mert lehetőséget ad arra, hogy felmérjem magam a könyörületesség és szeretet mércéjén...
Ezután megérkezett egy kedves tanítványom, aki csak azért jött ki Csepelre, hogy kihozzon egy nekem sütött sütit. Beszélgettük egy kicsit, boldogan látom, hogy jól van. Öröm a lelkemnek. Az utolsó morzsát is úgy fogom elfogyasztani, hogy hálás örömmel gondolok Orsira közben. :-) Én cserébe olvasni valókat adtam neki, hogy táguljon a látásmódja. :-) Nagyon szeretem Őt (is). Hálás vagyok, hogy ismerhetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése