Dohányzás "gyönyörei"

Csernobilnyi háttérsugárzás érheti a dohányosokat évente:

Az Alekszander Litvinyenko meggyilkolásához is használt Polónium-210-es radioaktív izotópot tartalmaz a dohány, írja a Népszabadság az American Journal of Public Health című szaklapban megjelent beszámoló alapján. Az orvosi folyóirat beszámolója szerint a dohánygyárak már 1960-ban is tudták, hogy a dohány radioaktív, de mivel nem tudták megoldani a problémát, inkább a szőnyeg alá söpörték.
A cikk szerint a dohánygyárak több módszerrel is próbálkoztak, hogy kimossák a radioaktivitást a dohányból, de 1975-ben feladták a kísérletezést, mert a radioaktivitással együtt minden aromát és illat anyagot is kimostak a dohányból, élvezhetetlenné téve a terméket. Ettől kezdve legfőbb céljuk a polónium tartalom elhallgatása volt.
Mindeközben a dohány radioaktivitása nem számított titoknak, a polónium jelenlétét a magyar dohányzás kutatók is folyamatosan vizsgálják. Somlai János egyetemi docens nyilatkozata szerint napi 16 szál cigarettával és a sugárzó anyag 20 százalékának belégzésével számolva egy dohányost egy évben 0,1-0,3 msievetnyi háttér sugárzás ér - ez nagyjából megegyezik a csernobili baleset által okozott mértékkel. A hatályos szabályok szerint a paksi atom erőmű háttér sugárzása nem haladhatja meg a 0,1 msievetet.

Kéjes érzést kelt a nikotin:

Aki eltökélte, hogy leszokik a dohányzásról, gyakran tapasztalja: az "utolsó" cigaretta elszívása után egy órával mind erősebb a késztetés arra, hogy ismét rágyújtson. Ugyanezt erősítik meg a Chicagói Egyetemnek a dohányzásról leszokást kutató szakemberei. A Daniel McGehee vezette kutató csoport kiderítette: egyetlen, mély szippantás elegendő ahhoz, hogy az agysejtek "lubickoljanak a nikotinban". A nikotin a dohányosok számára fölér a boldogság hormonként ismert dopamin hatásával. Ámde az is igaz, hogy a nikotinnak a sejtekre gyakorolt hatása másodpercek alatt elillan, a hatóanyagra éhes agysejtek követelik az utánpótlást. Ez az oka, hogy a dohányosok nagy többsége csonkig elszívja a cigarettáját. "A nikotin más vegyületekre is hatással van az agyban, olyanokra, amelyek finoman szabályozzák a dopamin-adagolódását" - vélekedik McGehee.
A kielégüléshez hasonló hatás nagyjából egy óra hosszat tart, azután elölről kezdődik a késztetés: az agysejtek újra kívánják a nikotinméreggel előidézhető kellemes vagy éppen serkentő érzetet. Minél esendőbb az ember, annál gyakrabban gyújt rá, s ennek következtében a végén lánc dohányossá válik.

A dohányfüst a zárt helyiségek levegő szennyezettségének fő forrása. Következmények: szemészeti és orr panaszok: tüsszentés, orr folyás, máskor orr dugulás, orr viszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek.
A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként.
A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét.
A férfiak otthoni dohányzása növeli a nem dohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát. (Logikus: hiszen ők nem dohányoznak, viszont kénytelenek beszívni azt a levegőt, amit a párjuk kifúj. El nem engedett sérelmek okozzák a tumort.)
A nem dohányzó terhesek passziv dohányzása a magzat növekedését mérsékli. - A környezeti dohányfüst-hatás a csecsemők körében növeli a "hirtelen halál" előfordulását.

A bölcs, megfontolt ember nem kezd el dohányozni.

A személyes tapasztalatom a következő: a nikotinnak rendkívül alacsony a rezgése. Engem nem a füst zavar, ( hiszen tömjént és füstölőket is égetek, annak is nagy a füstje) még a büdös szaga sem annyira (bár eléggé taszító), hanem az elképesztően negatív rezgése, ami hasonló rezgésű érzelmeket és eseményeket vonzanak be. A dohányosnak úgy öli magát, ahogy akarja. Az öngyilkosságnak egy lassú, gyáva módja, mert nincs ember, aki ne tudná, mit okoz a szervezetében, mégse mond le róla. De hogy a környezetét, az állítólag "szeretet" személyeket is mérgezze, az már gyilkosság.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberhez méltó, dohányfüst-mentes környezetben éljen.