Ne szedjünk drogokat gondjaink megoldására, ne meneküljünk el a világ elől! - int a sajtó. Különös... én ugyanezekkel a szavakkal készültem jellemezni a receptre felírt gyógyszerek mértéktelen használatát. Hogy veszedelmesek-e? Kérdezzék meg azokat, akik meghaltak az elmúlt évben. Ha tablettákhoz folyamodunk, így próbáljuk letudni személyes felelősségünket a tünetek kialakulásában. Vakációra küldjük a lelkiismeretünket, és azt képzeljük, hogy ezzel mindent megoldottunk.
.
Gyógyszerek iránti szenvedélyünk eszembe juttatja azokat az időket, amikor egyetemistaként egy autókereskedésben kerestem meg a napi betevőt. Egy ízben délután fél ötkor felháborodott kuncsaft robogott be az üzletbe. A figyelmeztető lámpa villogott, bár már többször járt nálunk ugyanezzel a gonddal. Pénteken fél ötkor ugyan ki huzakodna szívesen egy magából kikelt asszonysággal? Mindenki némán meredt rá, egy szerelő kivételével, aki magára vállalta a feladatot. Hátrahajtott a kocsival a műhelybe, beült a műszerfal mögé, majd kivette a jelzőlámpa égőjét. És eldobta. Aztán kinyitott egy doboz szódát, és cigarettára gyújtott. Egy idő után, amikor a kuncsaft már méltán hihette, hogy kész a kocsija, a szerelő visszavitte, és közölte az ügyféllel, hogy minden rendben. A hölgy meg boldogan elberregett az alkonyatban, hiszen a jelzőlámpa már valóban nem villogott. A hiba továbbra is fennállt, mégsem volt semmi jele. A gyárilag előállított gyógyszerek hasonlóképpen szüntetik meg a testi panaszokat, ám ez távolról sem oki kezelés.
.
Mivel nem lélektelen gépek, holmi biokémiai szerkezetek vagyunk, nem az a megoldás, hogy testi - lelki bajaink idején pirulákat nyeldessünk.
Valahányszor beveszünk egy tablettát, hogy rendezzük vele A funkciót, óhatatlanul is ártani fog B, C vagy D folyamatnak. Nem gének által irányított hormonok és ingerületvezető vegyületek szabályozzák szervezetünket és agyműködésünket, hanem a hitünk, lelkünk és szellemünk.
.
Évente több mint százhúszezren halnak meg a receptre felírt gyógyszerek káros mellékhatásai miatt. (Starfield 2000). Az elmúlt évben egy új tanulmány, amely egy évtized állami statisztikáit összegzi, még lesújtóbb adatokat közöl (Null és munkatársai 2003) Eszerint az iatrogén megbetegedések voltaképpen a vezető halálokot jelentik az Egyesült Államokban, ahol a meggondolatlanul felírt gyógyszerek több mint 300.000 ember halálát okozták.
Az egészségügy beképzelten levegőnek nézi 3000 év hatásos keleti gyógymódjait, még ha azok a mindenség mélyebb megértésén alapulnak is. Ázsia népe több ezer éven keresztül - jóval a kvantumfizika jelentkezése előtt - az egészséges élet alapvető ismérvének tekintette az életenergia megfelelő keringését.
.
Amennyire csodálom a keleti orvoslást, annyira megvetem a nyugatit, amely a szekérderéknyi gyógyszerrel számottevően hozzájárul a betegek halandóságához. A házirvosok valójában lélektelen fogaskerekek az egészségügy beláthatatlan gépezetében. Gyakorlatilag alig gyógyítanak, hisz az ósdi orvosképzés anyagközpontú, newtoni elveken nyugszik. Ez a világkép már bő 75 éve levitézlett, mikor a fizika felfedezte a kvantumelméletet, és rádöbbent, hogy a mindenség valójában energia.
Ám a medikusok posztgraduális képzése sem különb. Ekkor tanulják ki a receptírás fortélyait. Nem mások hát, mint a nagyipari orvoslás tehetetlen bábjai. Szakmailag képzetlen üzletemberek - akiknek egyetlen célja termékük eladása.
Nem kétséges, hogy a felírt gyógyszerek tömeges mennyisége ellenkezik a hippokratészi esküvel, pedig minden orvos megfogadja, hogy "legelsősorban is nem árt a betegnek". A gyógyszergyárak pirulazabáló drogosokká fokozzák le az embereket, ami tragikus következményekkel jár. Fogjuk hát vissza a tempót, és építsük be az orvoslásba a kvantumfizika felismeréseit, hogy ezáltal biztonságosabb, a természet törvényeihez jobban igazodó gyógymódokat teremtsünk."
(Dr. Bruce Lipton: Tudat a belső teremtő)
(Dr. Bruce Lipton: Tudat a belső teremtő)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése