Tegnap reggel Lacival elindultunk Erdélybe. Szerencsénk volt, száraz utak, napsütés, finom meleg, még nem kánikula. Jókat beszélgettünk és énekeltünk. Igen, jól látjátok: ÉN és ÉNEKELEK. De csak Laci mellett. Ő az egyetlen, aki mellett ezt meg merem tenni. Velem énekel. Hogy magától is megtenné, vagy csak miattam teszi, nem tudom, de remek terapeuta lehet belőle.
Nagyváradon is finom tavasz van. A növényeken még nem látszik, de a ruházatokon igen.
Már amikor átgurultam a határon, megköszöntem, hogy megint megtehettem, és adja az Ég, hogy ez mindig így legyen! Valami fura mámor mindig idejönni. Az én lelkemben ennek semmi hazafias, politikai szinezete nincs, maga a hely és az emberek vonzanak.
Néhol megálltunk pár percre. Ez a Király - hágón van.
Ez itt egy vizimalom lenne? Nekem ijesztő, hogy az elektromos kábelekre fröcsög a víz.
A kerék alatt egy műanyag kacsa, és amit nem lehet jól látni: egy műanyag krokodil. Ez mi???
Itt ülve, az árnyékban bizony hűvös volt. A kocsiban a napon melegben voltunk. Én, balga lélek hallgattam Lacira, és nem hoztam kabátot magammal. :-) Egy szál kötött pulcsiban és farmer szoknyában jöttem, tornacipőben, harisnya nélkül.
A Király - hágóig nyoma nem volt már a hónak, de itt kicsit megrettentem. Ismét sikerült alul öltözni. :-)
Vicces leszek a kis tornacipőben a hóban!
Az autópályán ilyen látványban volt részünk.
A háttérben a Tordai - hasadék.
Marosvásárhelyen Laci kiszállt. Hamarosan be is sötétedett, már nem jók a képek. Fent a Hargitán komoly hó van az erdőben. Be is kapcsoltam a fűtést a kocsiban.
Megérkeztem Székelyudvarhelyre. A házigazdával csodáltuk a csillagokat az égen, aztán a hófoltos udvaron becipeltem a csomagokat a meleg vendégházba. Az internet továbbra is 5 percenként ledob, és újra kell belépni. Áldassék az Orange szolgáltató!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése