Ezt elmondom minden reggel egy ideje. És be is válik. Alig győzöm feldolgozni a sok meglepetést és örömet.
Laci szólt, hogy egy fiatalember érdeklődik a reiki felől, és szeretne megismerni. Örömmel vártam a találkozást. Péntek délután találkoztunk. Egy perc után megtudtam, hogy operatőrnek készül. Nevetve mondtam, hogy a filmes szakmából jöttem. És fura módon a "Cimborák" és a "Gyöngyvirágtól lombhullásig" filmekkel kezdtem. Ezek egyidősek velem. Apu készítette őket, mikor születtem, Gödöllőn. Akkor még a MAFILM tulajdona volt ott egy állattelep. A filmekben szereplő állatokat itt nevelték és tanították be a jelenetekre. Nem is értettem, miért ezzel kezdtem. Szabadkoztam is, hogy neki ez biztos nem mond semmit, hiszen nagyon fiatal hozzá.
Kiderült, hogy a nagypapája volt az egyik telepvezető és annak a testvére. Valóban, nagyon hasonlít az arca rájuk, és ezért ösztönösen eszembe jutottak az öregek. Hihetetlen "véletlen", hogy találkoztunk. Azt is megtudtam, hogy az édesapjának itt van Szentbékkállán fogadója. Annak idején ő is filmeket gyártott. Időutazás megint. Úgy látszik, ezek a napok erről szólnak.
Megbeszéltük, hogy szombat reggel elkezdjük a reiki beavatást és meg is kezelem. De előtte nagy meglepetésben részesültem. Eljött az édesapja is személyesen. Nagy ölelés... majdnem elbőgtem magam. Ő tanúja volt életem talán legszebb időszakának. A mesés, boldog kisgyermek évek az állatok között... Ez már történelem. :-D
5 éve járok Szentbékkállára, és most végre találkoztunk. Hihetetlen, milyen kicsi a világ!
Torok szorító élmény, és hála érte, hogy átélhettük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése