
A Plútó felszíne és pályája

A Plútót még nem vizsgálta meg közelről egyetlen űrszonda sem, és a Földtől olyan távol esik, hogy egyetlen távcső sem láttat részleteket a Plútóról és holdjáról, ezért csak sejtéseink vannak arról, hogyan is festhetnek.
Szilárd magját vastag vízjég borítja, amelyre rárakódott egy vegyes jégből és fagyott metánból álló réteg. (A bolygó átlagos sűrűsége a vízéhez hasonló, ezért feltételezik, hogy a bolygó és holdja egyaránt megfagyott vízből, ammóniából és metánból álló kozmikus jéghegy.)
A Plútó 1989-ben a perihéliumba érve, a viszonylag nagy excentricitású pályáján olyan közel került a Naphoz, mint felfedezése óta még soha, és az erősebb napsugárzás hatására légkört fejlesztett. Ez a légkör főként nitrogénből áll (Tritonéhoz hasonlóan), nyomokban pedig metán fordul elő (mint ugyancsak a Tritonon). Napfényben a felszíne pirosasnak látszik, ami szén jelenlétére utal, feltűnnek poláris sapkái, melyek valószínűleg fagyott metánból állnak.
Amikor a Plútó perihéliumban jár -legutóbb ez 1989-ben volt- közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz. Mivel azonban a két égitest pályájának térbeli helyzete különböző, egyáltalán nem fenyegeti őket a veszély, hogy összeütköznek.
Mától szeptember 11-ig retrográd hatását élvezhetjük ismét! Ajánlatos önként az EGÉSZ AKARATÁT /ÉRDEKEIT szem előtt tartani, másképp megtanít erre, nem válogatva az eszközökben.
Az elengedés és átalakulás mestere. Ha valamihez vagy valakihez nagyon ragaszkodsz, biztos lehetsz benne, hogy elviszi. Ha rábízod magad, a legnagyobb magasságokba repíthet! Élvezd a szárnyalást!
(A Vénusz még április 17-ig, a Szaturnusz május 17-ig retrográd. :-D Szép időszak!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése