Egy gimnáziumban gazdaságtant tanító tanár meséli, hogy az évek folyamán soha egyetlen tanítványa sem bukott meg, kivéve egy tanévet, amikor viszont az egész osztály megbukott. Ebben az osztályban minden diák meg volt arról győződve, hogy a szocializmus egy tökéletesen működő igazságos rendszer, ahol nincs se szegény se gazdag.
A tanár a következőt javasolta a diákoknak : "Rendben van, az osztályban kísérletként bevezetjük a szocializmust. Dolgozatírás után leosztályozom a dolgozatokat, majd együttesen kiszámítjuk az átlagot és mindenki egyenlőképpen ezt a jegyet fogja kapni". Az osztály elfogadta a javaslatot. Az első dolgozat után az átlag 13 volt (Fr.o.-ban 20 jegyes az osztályzás); mindenki ezt a jegyet kapta. Azok, akik komolyan készültek, nem nagyon örültek, a lusták és a buták viszont boldogok voltak. A következő dolgozatírás átlaga 9 lett, a lelkesedés erősen alább hagyott. A harmadik dolgozat átlaga már 5-re esett. Az átlag a következő dolgozatoknál sem emelkedett meg lényegesen, ellenben egy undorító hangulat alakult ki az osztályban, senki sem akart többé semmi erőfeszítést tenni, mondván, annak a gyümölcsét úgyis mások aratnák le. Annak rendje és módja szerint, az évzáró vizsgán mindenki meg is bukott.
Alább egy rövid kivonat, ami tökéletesen összefoglalja a dolgokat :
"Nem lehet a gyarapodást meghozni a szegények számára azzal, hogy elvonjuk a gazdagok javait. Ha valaki erőfeszítés nélkül kap meg valamit, annak az árát más fizette meg, anélkül, hogy learathatta volna munkájának gyümölcsét. Egyetlen hatalomnak sincs joga ahhoz, hogy szétossza mások között azt, amit előtte egyesektől elkobozott. Ha az egyik fele egy népnek úgy gondolja, semmire se való erőfeszítéseket kell tennie, hiszen helyette majd a másik fele fog; ugyanakkor ez a másik fél úgyszintén azt fogja gondolni, nincs értelme az erőfeszítésnek, hiszen annak az eredményét úgyis meg kell ossza a többiekkel. A javakat megosztásukkal nem lehet megnövelni.
Dr. Adrian Rogers, 1931
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése