Sajnos még mindig nem tudom elfogadni és megszokni azt a felháborító tényt, hogy az Isten házát bezárják. A templom mindig is a szegények, hajléktalanok és vándorok menedéke is volt. Már sok éve a tisztelt egyház védi a tárgyait, és bezárja a betérők elől a templomot. Csak a negatív programozás alatt lehet beülni, mikor bemagyarázzák, hogy "eredendő bűnben" fogantunk (miben is?), hogy nem vagyunk méltóak, hogy hajlékunkba jöjjön, stb... Az én Teremtőm tökéletes, és tökéletes teremtményeket is alkotott.
"Megfigyelted már, hogy bár Úrnak neveztek engem, én valójában soha nem léptem fel ebben a minőségben irányodban? Soha nem vettem át az irányítást a döntéseid felett, és semmit sem kényszerítettem rád, még akkor sem, ha az, amit megtenni készültél, önmagadra vagy másokra nézve pusztító vagy káros volt?
- Ami azt illeti, jobban örültem volna, ha néha átveszítek az irányítást. Ezzel nagyon sok szenvedéstől meg tudtatok volna menteni engem és másokat is, akik sokat jelentenek nekem.
- Hogy rád kényszerítsem az akaratomat? - szólt Jézus. - Na ez az, amit a szeretet soha nem tesz. Az igazi kapcsolatokat az alávetettség jellemzi, még akkor is, ha a döntésetek nem igazán hasznosak vagy előrevivők.
Az alávetettség nem a tekintélyről szól, és nem is az engedelmességről, ennek teljes mértékben a szeretetből és tiszteletből származó kapcsolatok jelentik a lényegét. Sőt, ugyanilyen módon vetjük alá magunkat neked is. Azért, mert azt akarjuk, hogy csatlakozz a mi kapcsolati körünkhöz. Én nem arra vágyom, hogy rabszolgaként alávessétek magatokat az én akaratomnak. Én testvéreket akarok, akik az életüket osztják meg velem."
(W.M.Paul Young: A viskó)
Szegény Mária elkeseredetten, biggyedt szájjal nézi ezt az egész folyamatot. Megértem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése