2009-es anyag a sertésinfluenzáról, de tanulságos:
A média folyamatosan bombáz bennünket a H1N1 vírusról szóló híradásokkal, miközben e-mailekben is tucatnyi infót kapunk pro és kontra. A pánikhangulat kezd eluralkodni, ami ellen a leghatásosabb segítség a tiszta fej. Vagyis nézzük végig, hogy mit is tudunk:
Az eddigi tapasztalatok szerint a vírus lényegesen kevésbé veszélyes, mint ahogy eredetileg gondoltuk. Fertőzőképessége nagy, ami azt jelenti, hogy könnyen lehet megfertőződni, ám a betegség kimenetele nem súlyosabb, és halálozási mutatói sem rosszabbak, mint bármely más influenzáé. Sőt: kevesebb a haláleset, mint a "hagyományos" influenzajárványoknál. Azaz nincs okunk jobban megijedni a H1N1-től, mint a szokásos influenzajárványoktól. (http://www.elitmed.hu/ilam/h1n1_influenza/_b_h1n1_virus_nincs_ok_panikra_irja_a_the_new_york_times_b_4859/)
A WHO mégis pandémiát hirdetett meg, és megváltoztatta a pandémia, azaz világméretű járvány kritériumát. Ez a kritérium a magas halálozási arányra vonatkozott.
Ausztráliában nemrég ért véget a tél, ami ott az influenzaszezonnak számít. Összesen 118 áldozata volt a betegségnek, miközben egy átlagos influenzajárvány alatt több mint 1000 halálesettel számolnak.
A H1N1 okozta halálesetek olyanokat érintettek, akik valamilyen komoly betegségben szenvedtek.
A magyar médiában elhangzott egy híradás arról, hogy a nagyon erős szervezetű, erős immunrendszerrel rendelkező embereket különösen veszélyezteti ez a betegség. Ami egy nyilvánvaló zöldség. Az erős immunrendszer azért erős, mert a fertőző betegségekre megfelelően tud reagálni, ezek ellen tud védekezni. Ez alól a sertésinfluenza sem kivétel.
A sertésinfluenza elleni oltóanyagból a német, de a magyar kormány is jól bevásárolt. A német televízió egyes csatornáján az elmúlt hetekben leadott műsor rávilágít a gyógyszeripar nyomására a mennyiségeket illetően. Ennek következtében a német kormány a lakosság 80%-át szeretné beoltatni, ami 1 milliárd euró többletkiadást jelent. A németek pénztárcája azonban jóval érzékenyebb, mint a miénk, és számos műsor foglalkozik ennek a költségnek az értelmével. Mivel még azt sem tudjuk, hogy mennyire hatékonyak ezek az oltóanyagok.
Ugyanebben az adásban a brémai egészségügyi államtitkár is szót emel az oltóanyaggyártók ellen, akik az oltóanyagokat erőszakos és manipulatív módszerekkel adták el a német kormánynak.
A nemkívánatos mellékhatásokról még nagyon keveset tudunk. A hazánkban használatos oltóanyag a víruson kívül formaldehidet tartalmaz (ez bizonyítottan rákkeltő anyag), tiomerzált (amely egy higanytartalmú fertőtlenítőszer), és két különböző alumíniumvegyületet. A higany és az alumínium nehézfémek, a szervezetből nagyon lassan ürülnek csak ki, és az idegrendszert károsítják.
Október végéig Svédországban 1,4 millió adag oltóanyag került forgalomba (a valóban beoltottak számát nem lehet tudni). 400-500 allergiás reakciót jelentettek a hatóságoknak, ezek közül 20 súlyosabbat, amelyek többnapos kórházi kezelést igényeltek.
Svédországban öt haláleset történt az oltást követő négy napon belül. Valamennyi érintett 50 év fölött volt és a rizikócsoportba tartozott, azaz valamilyen súlyos, krónikus betegségben szenvedtek.
A magyar rádióban elhangzott híradás szerint, bár a megbetegedettek száma folyamatosan csökken, még várható egy nagyobb influenzahullám. Az interjúban megkérdezett szerint az oltóanyagot beadni a járvány tetőfokán is lehet. Ez egy meglehetősen veszélyes kijelentés, ugyanis ha valaki megfertőződött és a lappangási idő alatt kapja meg az oltást, a betegség sokkal súlyosabb lefolyású lehet, mint az oltás nélkül lett volna.
Az 1917-18-as influenzajárvány, a spanyolnátha valódi pandémia volt, közel ötvenmillió ember halálát okozta. A rettentően magas halálozásban bizonyosan közrejátszott a háború: a rossz életkörülmények, az éhezés, a háború okozta stressz, a nem megfelelő higiéné. Dániát azonban elkerülte a spanyolnátha. Dánia ugyanis nagyon ügyes intézkedésekkel megoldotta, hogy a háború alatt nem volt sem éhezés, sem szociális nyugtalanság. A dán kormány szükségállapotot hirdetett ki, amelynek segítségével az éhínséget akarták elkerülni: a civilizációs táplálék helyett a hagyományos dán táplálékot vezették be, ami teljes őrlésű rozskenyérből, burgonyából, zöldségből és gyümölcsből állott, valamint nagyon kevés tejből és állati eredetű élelmiszerből, a cukor és a luxuscikkek pedig hiányoztak. Ez a táplálék annyira megerősítette a dánok immunrendszerét, hogy a mégoly veszélyes és súlyos fertőzésnek is ellen tudott állni, mint amilyen a spanyolnátha volt. (Dr. Ralph Bircher: Szigorúan bizalmas. A táplálkozástan titkos dokumentumai. Hindhede, 110. o., kétezeregy kiadó)
Azaz a "civilizálatlan", finomított élelmiszereket nem tartalmazó teljes értékű táplálék képes arra, hogy a szervezetet ellenállóvá tegye még a súlyos fertőző betegségekkel szemben is. A H1N1 közel sem olyan veszélyes fertőzés, mint a spanyolnátha volt.
A Transparency international nevű szervezet rávilágít arra, hogy a WHO-ban csakúgy, mint az egyéb döntéshozó testületekben, mindenütt az ipar emberei is ott ülnek. (http://www.transparency.de/2009-09-14-Schweinegrippe.1494.0.html)
A német tv szerint a leghatékonyabb megoldás esetünkben egy olyan oltóanyag kifejlesztése lenne, amely a politikusokat ellenállóvá teszi a gyógyszerlobbival szemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése