Az igazság megteremtésének folyamata során (igen, az elméd MEGTEREMTI az igazságot, nem pedig érzékeli) az elme visszafelé utazik az időben, és minden olyan adatot előhív az elmúlt pillanatokkal kapcsolatban, amelyek ránézésre, érzetre, ízre, hangra vagy illatra hasonlítanak a jelen pillanathoz. Ha az elme egyezést talál, HOZZÁADJA A JELEN PILLANATHOZ az általa odavágónak ítélt múltbeli információt, és ezáltal az ADATOK TELJESEN ÚJ KÖRÉT HOZZA LÉTRE, AMI MÉG CSAK NEM IS HASONLÍT ARRA, AMIT EREDETILEG ÉRZÉKELT.
"VALÓSÁGOD" nem azzal azonos, amit látsz, sokkal inkább azzal, amiről a múltbéli adatok hozzáadása után azt GONDOLOD, hogy látod. Azon az "IGAZSÁGON" alapul, amit elméd a múltbéli adatokból szűrt le, majd átvitte a jelen pillanatra. Ez nem más, mint az ÁLTALAD tapasztalt "valóság". Tíz másik ember tízféle különböző módon tapasztalta volna meg a helyedben.
Nincs még egy ember, aki ugyanazzal a múlttal rendelkezne. Senki sincs, akinek a történelme megegyezne a tiéddel.
(Neale Donald Walsch: Amikor minden megváltozik)
Erre szoktam azt mondani, hogy a Teremtő annyi szempáron át nézi az általa teremtett világot, ahányan vagyunk. És így minden szempár egyformán értékes és egyedi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése