Tegnap jöttem a Hungária körúton. Eszembe jutott valaki, aki már nagyon hiányzott. Kb. 2 hete nem találkoztunk. Novemberben ezen az úton éltem meg, hogy épp rajta dolgoztam és abban a percben felhívott. Néhány pillanatra felidéződött ez az érzés bennem. A következő piros lámpánál kicseréltem a telefonomon Zöld Tara képét az övére. Hallgattam a zenét és haladtam Csepel felé. Pár perc múlva jelzett a fülemen a készülék, hogy hívásom van. Ránéztem a telefonra: a kijelzője világított, de a kép nem változott. Hirtelen nem is értettem, aztán mikor megszólalt, rájöttem, éppen Ő hív! Szinkronicitás. Nem is akármilyen! Persze az sem semmi, hogy az illetőnek ilyen érzékelőkéje van!
Érdekes, hogy ilyen apróságokon keresztül is mennyire megtapasztalható, hogy: "KÉRJ ÉS MEGADATIK"!!!!!! Magunk teremtjük a tapasztalásainkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése