Kedden teljesen szabályosan haladtam a főútvonalon, és egy fiatalember nem vette figyelembe az elsőbbségadás kötelező táblát. Ki akart fordulni balra. Szemben is jöttek, már nem tudtam kivédeni az ütközést. Sajnos mindkét kocsit traileren kellett elvinni a szervizbe. Az első mondatom egy kérdés volt, hogy hogyan gondolta ezt, aztán mély levegőt vettem és nagy barátságban kitöltöttük a papírokat. Természetesen elismerte a hibáját. Hamarosan az édesapja is a helyszínre érkezett, kedélyesen elbeszélgettünk. Sokan viszont ránk dudáltak, hogy miért állom el az utat?! Szánalmas reakció. Nyílván odébb mentem volna, ha lehet.
A rendőrök megérkeztek, de szerintük sokkal gyorsabb, ha nem vesznek fel jegyzőkönyvet. Úgy hónapokig is eltart az ügy. Vicces!
A szállító kocsikra viszont másfél órát kellett várni.
Igyekeztem értelmezni a jeleket. Az életemben is - bár betartottam a szabályokat - mások nem várt reakcióit nem tudtam kivédeni. Szerencsére igazi kár nem ért egyik síkon sem. A biztosító majd mindent fizet, és új kereket, gumit, stb. kapok. Ez is analóg az életemmel. Jobb kerék - anyagi, fizikai síkon az előrehaladás. Lacival összeköltözünk. Minden más és új lesz, mint volt.
Szerencsére személyi sérülés nem történt, és a legnagyobb békében intéztük a dolgokat, indulatok nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése