Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2007. december 26., szerda

Nyugalom és béke

Nálunk eddig minden rendben. 24-én Ancsa eljött, és békés, csendes esténk volt.
Másnap reggel Viki megérkezett a srácokkal. Kissé mind meg vannak fázva, náthás a csapat. Kimentünk Ancsához, aki bár már kapart a torka, fenséges ebédet készített. Ráadásul lemondott a maga különleges ízeiről és azt készítette el, amit Zsófiék kértek.
Ezután átjöttünk Csepelre. Jó volt együtt, de Ancsán úrrá lett a levertség, alig bírt beszélni. Hazament gyógyulni. Mint kiderült, éjjel nem sokat tudott aludni, hajnalban szenderedett el.
Békésen telt az este.
Reggel (?) 10-ig aludtak. Hatalmas közös reggeli, ráérős tevékenységek. Délután készülünk Klárihoz.
Egész jól átvészeljük, hogy nincs tűzhelyem. :- )
Legalább 200 emailt és sms-t kaptam mindenfelől. Ez nagyon kedves és megható.
Sajnos több helyről jött visszajelzés, hogy nem mindenhol volt ilyen nyugalmas az ünnep. Nagy lelki fájdalmak itt-ott, veszekedések máshol. Volt, aki homokba dugta inkább a fejét, nem akar szembesülni a dolgaival. Széles a választék.
Kívánom mindenkinek, hogy élvezze még a pihenést, ha tudja.