1. NINCS HALÁL: A fizikai test halála pusztán átmenet a lét egyik formájából egy másik realitásba, a spirituális fejlődés egy következő lépcsője.
2. NINCS GONOSZ: Abszolút értelemben nem lehet semmilyen gonosz, mivel mindenben Isten lakozik, és minden dolog Isten maga: az univerzum minden szörnyű megjelenése csak az ő álarca.
3. NINCS ÖRÖK ELÁTKOZOTTSÁG: sem a világ, sem a Föld nem örök életű. Minden dolog a kozmikus megjelenés végtelen folyamatában kel életre, tűnik el, illetve jelenik meg újból.
4. MINDEN ÖSVÉNY ISTENHEZ VEZET: A lélek Istenből emelkedett ki, és előbb vagy utóbb biztosan vissza fog térni Istenhez. Az emberek mindig és minden ösvényen az ő útját járják , mivel minden út hozzá vezet.
5. Minden létező EGYSÉGE: MINDEN ISTEN; MINDANNYIAN ISTEN VAGYUNK, csak a tudat szintjei változnak. Ha az ember felismeri az Igazságot, ráébred, hogy mindenkivel egy.
6. SEMMIT NEM KELL MEGVÁLTOZTATNI: Minden úgy tökéletes, ahogy van – ezt meg kell tanulnunk elfogadni. Az egyetlen valódi változás bennünk magunkban van.
7. AZ ÚT NEM KÖNNYŰ: Tele van csapdákkal, és csak kevesen érik el a Célt viszonylag gyorsan; a többség hosszasan körben forog, kipróbál különböző vonzó egérutakat, és zsákutcákba kerül... 8. AZ IGAZSÁG NEM LEÍRHATÓ: ezért a mesterek tanításait nem csak az elménkkel kell olvasni, hanem azokat igazolni is kell és azokra intuitív módon rá kell érezni – a szívünkkel.
9. AZ ELME KORLÁTOZOTT: Elkülönültséget és az igazság hiányát hozza létre; bár hasznos eszköz lehet, nem szabad uralkodnia; a szív és elme harmóniája nélkülözhetetlen.
10. A DOGMÁK A TUDATLANSÁGBÓL FAKADNAK: a tanításban nincs helye végső szabályoknak és dogmáknak. Ettől függetlenül minden koncepció, vallási irányzat és vallás hasznos és szükséges is lehet.
11. BÁRKI RÁJÖHET AZ IGAZSÁGRA: Isten valós megismerése azután lehetséges, hogy felülemelkedünk minden koncepción, és megértésen, egy élő és közvetlen misztikus megtapasztalásba.
12. MOST: Az egyetlen realitás a jelen pillanat, most és csak most lehet az Igazságot felismerni. Múlt és jövő nem létezik – ezek csak emlékek.
13. AHHOZ, HOGY EGY LEGYEN, AZ EMBERNEK MEG KELL HALNIA SAJÁT MAGA SZÁMÁRA: az ego (személyiség) akadályt jelent az Úton, bár az ego nélkül nem lehet követni az Utat. Ha az ember készen áll, feláldozza az egot, hogy MINDENT megnyerjen.
14. AZ IGAZI SZABAD AKARAT CSAK A MEGVILÁGOSODÁS ÁLLAPOTÁBAN LÉTEZIK: Minden egyéb állapot feltételes, és ezért nem szabad.
15. EGY TANÍTÓ MINDIG SZÜKSÉGES: A tudás csak akkor hasznos, ha azt a tanítvány szintjére adaptálják. Egy Tanító azonban nem tehet semmit a tanítvány helyett.
16. A SZENVEDÉS ÉS A MEGPRÓBÁLTATÁSOK OLYKOR SZÜKSÉGESEK A HATÉKONY TANULÁSHOZ: a dualitás világa a fájdalom, szenvedés és megpróbáltatások világa – hosszú távon az ‘ideális’ élet ebben a világban lehetetlen. Ha az ember megadja magát, a szenvedés eltűnik, mivel nincs már rá szükség.
17. A RAGASZKODÁS ÉS A KÍVÁNSÁGOK FÉLREVEZETNEK: ezek eltérítenek bennünket az Igazságtól. A legnehezebb, de szintén szükséges dolog KITANULNI mindenből, amit megtanultunk.
18. A NEM MEGVILÁGOSODOTTAK ÉLETE ALVÁS – A TUDAT HIÁNYA: csak a megvilágosodásban ébred fel az ember az álomból és válik tudatossá.
19. ÉN VAGYOK a végső felismerés – annak felismerése, hogy csak Isten (Én egyedül) létezik, és hogy az elkülönültség csak képzelt volt – a játék része.
20. AZ ÉLET CÉLJA A MEGTAPASZTALÁS: Az egyetlen cél maga az élet, és semmiképpen nem bárminek a megszerzése. Az út a fontos, nem a cél. Ahhoz hogy megtapasztalja magát, Isten elfelejti magát – azért, hogy képes legyen önmagát megtapasztalni. Az élet játék.
21. A VÉGSŐ CÉL A MEGVILÁGOSODÁS, FELISMERÉS, MEGVÁLTÁS, ÖNTUDATRA ÉBREDÉS, SZABADSÁG, ÖNMEGVALÓSÍTÁS, ELMERÜLÉS AZ ABSZOLÚTBAN, ISTENBEN, EGGYÉ VÁLÁS, HAZATÉRÉS (A JÁTÉK VÉGE).
2. NINCS GONOSZ: Abszolút értelemben nem lehet semmilyen gonosz, mivel mindenben Isten lakozik, és minden dolog Isten maga: az univerzum minden szörnyű megjelenése csak az ő álarca.
3. NINCS ÖRÖK ELÁTKOZOTTSÁG: sem a világ, sem a Föld nem örök életű. Minden dolog a kozmikus megjelenés végtelen folyamatában kel életre, tűnik el, illetve jelenik meg újból.
4. MINDEN ÖSVÉNY ISTENHEZ VEZET: A lélek Istenből emelkedett ki, és előbb vagy utóbb biztosan vissza fog térni Istenhez. Az emberek mindig és minden ösvényen az ő útját járják , mivel minden út hozzá vezet.
5. Minden létező EGYSÉGE: MINDEN ISTEN; MINDANNYIAN ISTEN VAGYUNK, csak a tudat szintjei változnak. Ha az ember felismeri az Igazságot, ráébred, hogy mindenkivel egy.
6. SEMMIT NEM KELL MEGVÁLTOZTATNI: Minden úgy tökéletes, ahogy van – ezt meg kell tanulnunk elfogadni. Az egyetlen valódi változás bennünk magunkban van.
7. AZ ÚT NEM KÖNNYŰ: Tele van csapdákkal, és csak kevesen érik el a Célt viszonylag gyorsan; a többség hosszasan körben forog, kipróbál különböző vonzó egérutakat, és zsákutcákba kerül... 8. AZ IGAZSÁG NEM LEÍRHATÓ: ezért a mesterek tanításait nem csak az elménkkel kell olvasni, hanem azokat igazolni is kell és azokra intuitív módon rá kell érezni – a szívünkkel.
9. AZ ELME KORLÁTOZOTT: Elkülönültséget és az igazság hiányát hozza létre; bár hasznos eszköz lehet, nem szabad uralkodnia; a szív és elme harmóniája nélkülözhetetlen.
10. A DOGMÁK A TUDATLANSÁGBÓL FAKADNAK: a tanításban nincs helye végső szabályoknak és dogmáknak. Ettől függetlenül minden koncepció, vallási irányzat és vallás hasznos és szükséges is lehet.
11. BÁRKI RÁJÖHET AZ IGAZSÁGRA: Isten valós megismerése azután lehetséges, hogy felülemelkedünk minden koncepción, és megértésen, egy élő és közvetlen misztikus megtapasztalásba.
12. MOST: Az egyetlen realitás a jelen pillanat, most és csak most lehet az Igazságot felismerni. Múlt és jövő nem létezik – ezek csak emlékek.
13. AHHOZ, HOGY EGY LEGYEN, AZ EMBERNEK MEG KELL HALNIA SAJÁT MAGA SZÁMÁRA: az ego (személyiség) akadályt jelent az Úton, bár az ego nélkül nem lehet követni az Utat. Ha az ember készen áll, feláldozza az egot, hogy MINDENT megnyerjen.
14. AZ IGAZI SZABAD AKARAT CSAK A MEGVILÁGOSODÁS ÁLLAPOTÁBAN LÉTEZIK: Minden egyéb állapot feltételes, és ezért nem szabad.
15. EGY TANÍTÓ MINDIG SZÜKSÉGES: A tudás csak akkor hasznos, ha azt a tanítvány szintjére adaptálják. Egy Tanító azonban nem tehet semmit a tanítvány helyett.
16. A SZENVEDÉS ÉS A MEGPRÓBÁLTATÁSOK OLYKOR SZÜKSÉGESEK A HATÉKONY TANULÁSHOZ: a dualitás világa a fájdalom, szenvedés és megpróbáltatások világa – hosszú távon az ‘ideális’ élet ebben a világban lehetetlen. Ha az ember megadja magát, a szenvedés eltűnik, mivel nincs már rá szükség.
17. A RAGASZKODÁS ÉS A KÍVÁNSÁGOK FÉLREVEZETNEK: ezek eltérítenek bennünket az Igazságtól. A legnehezebb, de szintén szükséges dolog KITANULNI mindenből, amit megtanultunk.
18. A NEM MEGVILÁGOSODOTTAK ÉLETE ALVÁS – A TUDAT HIÁNYA: csak a megvilágosodásban ébred fel az ember az álomból és válik tudatossá.
19. ÉN VAGYOK a végső felismerés – annak felismerése, hogy csak Isten (Én egyedül) létezik, és hogy az elkülönültség csak képzelt volt – a játék része.
20. AZ ÉLET CÉLJA A MEGTAPASZTALÁS: Az egyetlen cél maga az élet, és semmiképpen nem bárminek a megszerzése. Az út a fontos, nem a cél. Ahhoz hogy megtapasztalja magát, Isten elfelejti magát – azért, hogy képes legyen önmagát megtapasztalni. Az élet játék.
21. A VÉGSŐ CÉL A MEGVILÁGOSODÁS, FELISMERÉS, MEGVÁLTÁS, ÖNTUDATRA ÉBREDÉS, SZABADSÁG, ÖNMEGVALÓSÍTÁS, ELMERÜLÉS AZ ABSZOLÚTBAN, ISTENBEN, EGGYÉ VÁLÁS, HAZATÉRÉS (A JÁTÉK VÉGE).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése