Természetesen megjelennek társadalmi méretű problémák, de a társadalmat az EMBEREK alkotják. A társadalom önmagában semmit sem tehet a megoldásért. Tükör csupán, de te túlságosan nagy hatalmat és felelősséget ruházol rá. Amennyiben nem változik a gondolkodásmódod, semmi sem történik, minden marad a régiben.
Osho is arról írt, hogy a TÁRSADALOMMAL soha nem találkozol, hanem Kiss Péterrel, Nagy Máriával, Szabó Judittal. Egyénekkel. Egyéni felelősséggel.
Megtaláltad azt a foglalkozást, amelyik a lelkedet ébresztgeti, és valóban a hivatásoddá válhat, vagy olyan foglalkozást űzöl, amely sem kihívást, sem fejlődési lehetőséget nem nyújt számodra?
Párkapcsolatod az egészséges fejlődésre épül-e, avagy egyfajta jóleső megszokás és ezáltal a stagnálás jellemzi? Esetleg a pokolban éltek, vagy egymás mellett magányosan?
Magad mögött hagytad-e az öregedéstől való félelmedet? El tudod-e fogadni a halált, vagy menekülsz az elkerülhetetlen elől?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése