Amikor eljöttél, kezedben víz és szél,
ahogy vártam, kigyúlt a fény.
Amikor eljöttél, szemedben föld és ég, s egy mondat:
Többé ne félj!
Amikor eljöttél, hegyeken átléptél,
madarak szálltak csillagok felé.
Amikor eljöttél, így szóltál: "ülj mellém"
kezem kezedhez ért.
Elhoztad végre a fényt, a szerelmet,
eljöttél hozzám, s mindenki csodált
Elhoztad végre a lélek hangját,
tudtad, várok valahol rád.
Amikor eljöttél, valami jelt kértél,
s én átrendeztem a szobát.
Tudtam, így lesz jó, érezni így lehet jól
a hétköznapi csodát.
Amikor eljöttél, falakon árnyak még,
könnycseppek gurultak szét.
Amikor eljöttél, az volt a legszebb év
megérte minden szerelmedért.
Elhoztad végre... 2x
Eljöttél hozzám, angyalok szálltak,
így lesz jövő két ember nyomán.
Mindenki hallja, mindenki tudja,
ki szeret, szeretetre vár.
Ki szeret, szeretetre vár...
"Nem pára volt ez a szerelem, amelyet a napfény szétoszlat; nem is homokba rajzolt képmás, amelyet elmos az eső. Márványkőbe vésett név volt ez, amely csak a márvánnyal együtt enyészik el."
VálaszTörlésCharlotte Bronte