Tükörneuronok

"A tudományos világ csak viszonylag rövid idővel ezelőtt vált éretté a rezonancia befogadására, az úgynevezett  tükörneuronok 1995-ös felfedezésével. Ez Giacomo Rizzolatti nevéhez fűződik, aki ma a Pármai Egyetem professzoraként egy "tükörneuronok" témájára szakosodott kutatócsoport vezetője. 

Ezek a speciális neuronok olyan, az agyban található idegsejtek, amelyeknek a rezonancia megteremtése a feladatuk. Tevékenységüknek köszönhető,, hogy mi is ásítani kezdünk, ha ásítani látjuk beszélőpartnerünket. 

Illetve, hogy mi is keresztbe rakjuk a lábunkat, ha valaki más ezt teszi. Valami folyamatosan és a lehető leggyakrabban rezonanciába akar lépni bennünk, ami mögött feltehetőleg a tükörneuronok állnak. 

Azért is ők a felelősek, hogy a kismajmok majmolják az anyjukat, illetve hogy gyermekeink is utánzással tanulnak. Ilyenkor valójában az történik, hogy a kicsik rezonanciába kerülnek a nagyokkal, és játékosan tanulják meg, ami egyébként nehezen menne. 

(R. Dahlke: A sors törvényei)

A tükörneuronok felfedezésére véletlenül került sor a 90-es években, majmokon végzett, motoros funkciókat vizsgáló kutatások során. Ezután, hasonló tulajdonságokkal rendelkező idegsejteket sikerült közvetlenül felfedezni emberben és madarakban is. Emberben, a tükörneuronokkal összhangban álló agyi-aktivitást a premotoros kéregben, a supplementaris (kiegészítő) motoros területen, az elsődleges szomatoszenzoros kéregben és az inferior parietális kéregben találtak. A tükörneuron, olyan idegsejt, amely abban az esetben is tüzel amikor az állat egy bizonyos cselekvést végrehajt és akkor is, amikor az állat megfigyeli ugyanazt a cselekvést.Tehát az idegsejt mintegy ”tükrözi” a másik egyed tevékenységét, mintha azt, maga a megfigyelő végezné.

Számos kutató a kognitív idegtudomány és a kognitív pszichológia területéről, úgy vélekedik, hogy ez a rendszer biztosítja a fiziológiai mechanizmust a cselekvés-észlelés párosításhoz. Ezen tükörneuronok fontosak lehetnek más emberek cselekedeteinek értelmezésében és új képességek elsajátításában utánzás által. Néhányan azt feltételezik, hogy a tükörneuron-rendszerek a megfigyelt cselekvéseket szimulálják, így hozzájárulnak a tudatteória kialakulásához, míg mások a nyelvi képességekkel hozzák összefüggésbe. Felmerült, hogy bizonyos kognitív rendellenességek, pl. az autizmus hátterében a tükörneuron-rendszer hibája állhat. 

(Wikipédia)